Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

14 DOLOGI JOGOK. Birtokháboritás. Átjárásban való Jiáboritás. évben, de már folyó év január havában is felp. használta gyalog és szekéren való átjárásnak, alp. pedig a tárgyalás során maga ismerte be, h. a térrajzon k. k. betűkkel mjelölt léczkerités felállítása által felp.-t az átjárásban mháboritotta. A sommás visszahelyezési per ezen két alkotó eleme, vagyis a békés használat és a birtokháboritás teljesen bizonyitva lévén, felp. a per tárgyának békés használatába visszahelyezendő', alp. pedig ezen használat tűrésére a térrajzon k. k. betűkkel kitüntetett kerités eltávolítására volt kötelezendő'. Alp. azon kifogását azonban, mely szerint ó'. mint árverésem vevő a térrajzon i. i. betűkkel kitüntetett szérüs kertet végrehajtási árverésen minden szolgalomtól menten megvevén. azon keresztül átjárást tűrni nem köteles, hanem beltelkét bekeríteni jogosult, birói figyelembe venni nem lehetett, mert sommás visszahelyezési perben ezen az átjáráshoz való törvényes jogosultságról és nem is arról van szó, vájjon a kötelezett telek tulajdonosa az uralgó telek tulajdonosától a szolgalom használatát mvonhaija-e, vagy törv.-en beszüntetheti-e, hanem tisztán arról, békés volt-e a múlt évben a mháboritott békés használat, és ezért alp. állított jogát rendes per utján érvényesítheti ugyan, de sommás visszahelyezési perben mérvadó kifogásként fel nem használhatja, sem -a szolgalmat önhatalmúlag be nem szüntetheti és pedig jelen esetben annál is kevésbbé. mert az árverés mtartása előtt is tudomással birt alp. mint felp. társtulajdonosa az átjárási szolgalomnak a kereseti szérüs kertben való fenállásáról. (1894. márcz. '20. 895/94.). •— Curia: Hhagyja, mert visszahelyezési perben a tulajdonjog kérdése mbirálás tárgyát nem képezhetvén, olyan esetben, midőn a kereset valamely jog gyakorlatába visszahelyezésre irányoztatik, az a kérdés, hogy a gyakorolt jognak tulajdona megilleti-e a felp.-t ? eldöntés tárgyát szintén nem képezheti; más ingatlanán pedig valamely jog csakis szolgalomszerüen gyakorolható. (1894. aug. 21. 6864/94.) 12203. Kolozsvári tábla: A felp. azt állítja keresetében, h. az alp. a harinai határon levő erdején keresztül szekérrel hajtatott s ezzel követte el a birtokháboritást. Ez a cselekmény azonban nem irányulván arra, a perbeli adatok s különösen a kihallgatott tanuk vallomása szerint, h. ez által magának birtoklást szerezzen, vagy felp. erdeje birtoklásában gátolja, abban oly önhatalmú cselekmény, mely birtokháboritásnak lenne tekinthető, nem foglaltatik. Az a joga pedig felp.-nek, hogy saját birtokán az átjárást eltilthatja, sommás visszahelyezés utján nem érvényesíthető. Ezekből az okokból a felp.-t elutasítani kellett. (1893. nov. 6. 4723/93.) — Curia: Hhagyja. (1894. jan. 30. 12.718/93. P. XXVIII. 6.) 12204. Curia: A keresethez A) alatt csatolt szerződéssel a felp.-ek és a másodrendű alp. közt szolgalmi jogviszony létesíttetett, kifejezetten abból a czélból és oly terjedelemben, h. másodrendű