Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

DOLOGI JOGOK. 15 alp. a „pávához" czimzett és a temesvár-gyárvárosi 487. sz. tjkönyv- Birtokháboriben foglalt házából és beltelekből az ürülékek és vizek levezeté- tás. sére szolgáló földalatti csatornát, a felp.-eknek a temesvár-gyár- Csatorna városi 596. sz. tjkönyvben foglalt házból és udvarból álló ingatlanuk jogosulatlan alatt építtethessen. A szerződés eme rendelkezéséből és az V. pont- hasznalatával ban foglalt abból a kijelentésből, mely szerint a II. r. alp. az alatti szerződésben körülirt jogokon kivül semmi egyéb jogosítványt nem szerzett, nyilván következik, h. II. r. alp. által szerzett szorgalmi jognál fogva az építeni engedett csatorna az ürüléknek és vizeknek csupán csak a II. r. alp.-nek a „pávához" czimzett házából való levezetésére- szolgál ; ily alapon épittetett tényleg a csatorna s igy alakult tényleg a szolgalmi jogviszony. Nem változtat a szerződés eme lényegén az a körülmény, h. a szerződés I. pontjában a 14,843/71. sz. épitési engedélyre történik hivatkozás és h. ugyanezen pont végsoraiban kijelentetik, mikép a csatornának tulajdona és használati joga kizárólag az uralgó ingatlan mindenkori tulajdonosát illeti ; mert az épitési engedélyben csupán az eső- és hóviznek a városi hatóság által a csatornába való bevezettetéséről van szó, de egyáltalán nincs kimondva az. hogy a II. r. alp. a csatorna használatát más magánegyénnek is megengedhetné és mert a csatorna kizáróan az uralgó telek tulajdonosának használatára lévén rendelve s egyedül általa lévén fentartandó, a szolgalmi jog természetéből következik, hogy annak, mint a szolgalom kizárólagos gyakorlására rendelt eszköznek a tulajdona az uralgó telek tidajdonosát illeti, a nélkül azonban, hogy az engedett szolgalom határán tul terjedő korlátlan rendelkezési jogot megállapíthatná. A szolgalmi jog szerződési és tényleges terjedelmének megállapítása e perben azért mellőzhetlen, mert a kereset épen a szerződésileg létesitett s alp.-ek által állítólag megháborított szolgahui jogállapot visszaállítására irányul, ezt pedig a felp.-ek, a mennyiben a szolgalmi jog illetéktelen és jogtalan kiterjesztését igazolni képesek, sommás visszahelyezés utján is követelni jogosultak. Az előadottak szerint a csatorna az ürüléknek és vizeknek csakis a „pávához" czimzett házból való levezetésére engedélyeztetett a felp.-ek által, a „pávához" czimzett ház mindenkori tulajdonosa részére: ezt a jogi és tényleges állapotot megháborította a II. r. alp. azzal, h. az I. r. alp.-nek szerződésileg és a felp.-ek beleegyezése nélkül megengedte azt, miszerint az a maga házának csatornáját a szolgalom gyakorlására rendelt csatornával összekösse, az I. r. alp. pedig azzal, h. ezt az összeköttetést tényleg a felp.-ek tudta és beleegyezése nélkül foganatosította. Nem vehető figyelembe az I. r. alp.-nek az a kifogása, h. ő az összeköttetést eszközölte a nélkül, h. a felp.-ek telkét érintette volna, nem pedig azért : mert fenforgó esetben a visszahelyezés tárgyát a tényleg fenn-