Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

DOLOGI JOGOK. 11 melyre vonatkozólag nemcsak a már felhivott. de sőt az alp. Birtokháboriáltal a maga igazai mbizonyitására felhivott Baratyus József is tás. igazolják, h. 1891. év tavaszáig felp. szénatermése kivihetéséreA sommás v. régtől fogva használt egyedüli kijárat volt, tehát békés haszná- h- Per Jelle9e lata több évet is meghaladó volt, elárkolta s ezzel a többször érintett ut használatából 1891. év tavaszán kizárta, egyáltaián nem szolgálván felp. bizonyitékaival szemben annak bizonyitása előnyére, h. felp. a rétjéből esetleg másfelé is találhat kijáratot. Ez irányban emberemlékezetet mhaladó idő bizonyítására szükség nincsen. Tekintettel pedig még arra is, h. a tanuk vallomásával bizonyittatott. h. felp. terménye a rétjét hosszában szelő vizároknak az alp.-i rét oldalán boglyáztatott rendes évi gyakorlat szerint össze, ez szintén a felp. kereseti állitása mellett tesz bizonyságot. Ezek szerint a kereseti jogháboritás bizonyítottnak lévén tekintendő, a keresetnek helyt adni kellett. (1892. nov. 17. 6352.). Caria : A másodb. Ítélete megváltoztatik és a tényleges birtoklásra alapitott indokolásnál fogva az elsőb. Ítélete hagyatik helyben. (1893. aug. 2. 7062/93.) 12195. Pécsi tábla: A sommás visszahelyezési per tárgyát tisztán a mháboritott tényleges állapot visszaállítása, melylyel a tulajdonjog iránti kereset össze nem köttethetik (1881: LIX. t. cz. 13. §. 1)) pontja) képezvén, az ezen per során hozott feltétlenül marasztaló és alp. által a végrehajtásra halasztó hatálylyal biró felebbezéssel mtámadott Ítélet nent tartozik azon Ítéletek közé, melyek alapján az 1881 : LX. t.-cz. 237. §. b) pontja értelmében zárlat elrendelésének helye lehetne. (1893. aug. 8. 3958 93 P. XXVII. 21.) 12196. Tamásit jbg.: A birtokvédelem nemcsak a birtokában mháboritott birtokost, hanem megilleti azt is, a ki valamely dolgot a tulajdonos beleegyezésével, vagy hatósági intézkedés folytán saját nevében kezel és használ. Ezen elv az 1802 : XXII. t.-cz.-ből is következik, mely a haszonbérlőnek a sommás visszahelyezésre jogot ád. mert ugyanazon belső okok. melyek a haszonbérlő birtoklásának védelmét szükségessé teszik, fenforognak az esetben is, midőn valaki a dolgot, a tulajdonos beleegyezésével ugyan, de nem mint mbizott, vagy pedig hatósági határozat folytán használ. Felp. a periratokhoz C) alatt csatolt s Tolna-vármegye volt polgári tsz.ének, mint hagyatéki b.-nak 4220/1868. sz. alatt kelt határozatával igazolta azt, h. néhai Sz. R. férjezett Sz. Gy.-né tulajdonát képezett fekvőségeknek kezelésével mbizatott; ekként a birtoklás jogczime is igazolva van. A kihallgatott tanuk vallomásával pedig az is bizonyitva van, h. a már mjelölt fekvőségeket felp. használta, s h. annak használatában alp. által 1891. évben mháboritva lett. A sommás visszahelyezés előfeltételei tehát a jelen perben íenforogván, a sommás visszahelyezés iránti kérelemnek