Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

12 DOLOGI JOGOK. 8irtokhábori-helyt adni, továbbá alp.-t a közös szakértő' által 111 frt 50 krra tás. becsült elvont haszon mfizetésére kötelezni kellett. (1893. ápr. A sommás v 24. 3164 93.) — Curia: Hhagyja oly értelemben, h. a 111 frt 50 kr h. per jellege mmí tényleges kár Ítéltetik m.. egyébként hagyatik helyben indokai alapján és azért, mert a tárgyalás során eskü alatt kihallgatott tanuk, fó'leg S. J. és V. L. vallomása szerint felp. az 1891. évben történt mháboritást közvetlenül megelőzött éveken át folytonosan és békésen birtokolta a keresetbe vett ingatlanokat, melyeknek birtoklására alp.. mint felp. fia. apjával közös háztartásban levő csak annyiban gyakorolt befolyást, a mennyiben íelp.-nek a föld megmivelésében segédkezett, de valóságos és tényleges birtokosnak a felp. tekintetett. Azon ténykörülmény pedig, h. a kérdéses föld felp. gyermekei s igy részben alp. tulajdonát képezi, s //. felp. annak birtokát gyermekei kiskorúsága tartamára kapta a gyámhatóságtól, és azon ténykörülmény, h. felp. gyermekei nagykorúak lévén, a birtokhoz igénynyel birnak, mint olyan jogkérdés, melynek elbirálása a sommás visszahelyezést per keretébe nem tartozik, alp.-t nem jogosítja fel arra, h. a föld birtokába felp. kiszorításával magát önhatalmúlag behelyezze. (1894. febr. 22. 10,277/93.) A jogutód 12197. Curia : S. Ede elsőrendű felp. mint K. Márton jogutóda birtoklásának jogilag ezzel egy személynek lévén tekintendő, ő a sommás visszahelyeideje. Z(;st kérni épp ugy jogosult, mint maga K. Márton volt volna; azon körülmény pedig. h. elsőrendű felp. a kérdéses ingatlanokat állítólag' leánya részére vette m. K. Mártontól, a dolgon nem változtat, mert e körülmény alp.-re nem tartozik, azon kérdés pedig, vájjon elsőrendű alp. a kérdéses házra nézve követelheti-e tulajdonjogának elismerését vagy sem ? ez uton el nem bírálható. (1892. decz. 27. 11,512/93.) Községi közle- 12198. Curia: Felp. maga sem vonta kétségbe a per rendén. kedési ut meg-h. alp. Alsó-Lendva község képviseletében és a községi képviselőháboritása. testület határozata alapján építtette fel azt a kőlépcsőt felp. házának egyik utcza felőli falára támasztva, mely az Árokutczából a Fő-utczára való, eddiginél kényelmesebb és biztosabb közlekedést van hivatva fentartani; minth. pedig a községi közlekedési utak jó karban fentartása az 1886. évi XXII. t.-cz. 21. §. szerint az illető község hatáskörébe tartozik, felp.-nek az érintett községi határozat végrehajtása által netalán szenvedett sérelmét a községi törv.-ben előirt módon kellett volna orvosolnia : és minthogy felp. nem is állítja, h. a kőlépcsőnek épitése alkalmával ezen munkálat ellen tiltakozott volna: ily körülmények között sommás visszahelyezés iránti keresetnek önhatalmú cselekmény hiányában helye nem lévén, felp.-t elutasítani kellett. (1895. márcz. 12. Dt. 3. f. II.) Átjárásb.való 12199. Kassai tábla: Ugy a jelen, valamint a kisebb polgári háboritás. per során kihallgatott tunuk vallomásaiból nyilvánvaló, h. felp.