Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

KÖTELMI JOG. Kezesség, mely szerint a kezesek kötelezettségük alól teljesen felszabaA fizető adós- dúlnak abban az esetben, ha az egyenes adós helyett annak társ jogai, adósságát harmadik személy fizeti ki. Azonban ugy felp.-nek, mint III. rendű alp.-nek panasza alaptalan. Alaptalan ugyanis a III. rendű alp.-nek panasza azért, mert aTB. a. kötelezvényre vezetett engedmény szerint Kram György hitelező a 770 frt követelését minden ó't illető jogokkal és jelesül a követelés biztosítására szolgáló és a kezesek ingatlanaira is bekebelezett zálogjogokkal ruházván át felp.-re, az engedményes felp. azt a követelést az anyagi jog szabályai él teimében ugy az egyenes adósok, mint a kezesek ellenében érvényesíteni jogosítva van, s mert az engedményezési okiratban foglalt az a kitétel, a mely szerint az engedményező hitelező a fizetett összegett felp.-tői az egyenes adósok helyett vette fel, nem érinti a kezesek ellen fenálló és az engedményesre átruházott jogokat. De alaptalan felp.-nek panasza is. Téves ugyan a felebbezési biróságnak az a kijelentése, h. miután a B. a. adóslevélben az egyetemlegesség a kezestársakra nézve kikötve nincsen, ifj. Glück József és Rürth János kezeseket a szolgáltatási kötelezettség a hitelezővel szemben csak egyenlő arányban terhelte, mert a B. a. kötelezvény szerint a nevezett kezesek az egész adósságért kezeskedvén, a hitelező irányában a kezesek mindegyike az egész adóssági összegért és annak járulékáért felelős, s mert egyébként is a kezesek ingatlanaikat külön-külön ?az egész adósságért kötötték le biztosítékul a hitelező részére. Minthogy azonban a bírói gyakorlat szerint abban az esetben, ha az egyenes adósért többen, együttesen kezeskednek és azok egyike az egész adósságot kifizette, őt — a mennyiben a közöttük fenálló jogviszonyból más nem következik — a többiek ellen az aránylagos mtérités joga illeti, s minthogy a felebbezési biróság Ítéletében megállapított tényállás szerint Kram Györgynek 770 frt követelését felp. mint ifj. Glück József kezestársnak birtokutódja alvégből fizette ki. h. ettől a kezestárstól szerzett ingatlanait a 770 frt jelzálogos követeléstől tehermentesitse; s minthogy ebből folyóan felp.-nek az az állítása, h. ő vele szemben a III. rendű alp. oly dologi adós, a ki a kezességi viszonyra való tekintet nélkül köteles tűrni, h. a 770 frt jelzálogos követelés az azzal terhelt és Rürth János kezestárstól társtól szerzett ingatlanaiból teljesen kielégíttessék, merőben téves, mivel az által, h. felp. a 770 frt jelzálogos követelést kifizette és magára átruháztatta, semmi tekintetben sem változott az a jogviszony, a mely a felp. birtokelődje ifj. Glück József kezestárs és a III. rendű alp. birtokelődje Rürth János kezestárs között fenállott s a mely jogviszony a terhelt ingatlanok tekintetében azok mszerzésével ugy felp.-re mint III. rendű alp.-re átszállott; minthogy végül felp.-nek a felülvizsgálati tárgyaláson