Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

KÖTELMI JOG. 185 felhozott az az érvelése, h. a III. rendű alp.-nek a kezességi viszony- Kezesség, ból származtatott igénye viszonkereset utján volt volna érvényesítendő, A fizető adósfigyelembe azért nem vétethetett, mivel a III. r. alp. azt az igényét társ jogai. kifogás utján is érvényesíthette: mindezeknél fogva kétségtelen, h. azon kezestári viszonynál fogva, a mely a felp.-re és III. rendű alp.-re átszállott dologi kötelezettség mérvének megállapításánál szabályozó, a III. rendű alp. mint az egyik kezestársnak birtokutódja az egyenes adósok /izeles képtelensége esetére csak arra kötelezhető, h. felp.-t mint a másik kezestársnak birtok ütődj ál az általa kifizetett és reá átruházott jelzálogos követelés tekintetébeen abban az arányban elégítse ki, a mely arányban az egyik kezestárs a másik kezestárs irányában a törvénynél fogva mtéritési joggal bir vagyis miután egyéb különös megállapodás állítva sincsen, az adósság fele részére nézve. (96. febr. 27. I. G. 158.) 12473. Guria: A készfizető kezes az egyetemlegesen kötelezett Készfizető adóstárs tekintete alá esvén: az e minőségben öt a közvetlen adós kezes, helyett terhelő fizetési kötelezettsége csak az utóbbi fizetési kötelezettségének mszüntével enyészik el; azok a jogelvek tehát, amelyek csakis a közvetlen adós fizetésképtelensége esetére fizetési kötelezettséget vállalt, vagyis a közönséges kezes fizetési kötelezettségének mbirálásánál irányadók lehetnek, a készfizető kezesre nem alkalmazhatók. A fenforgó esetben tehát, a midőn a Il.-r. és Ill.-rendü alp.-ek a kereseti követelés ós járulékai erejéig P. S. az I.-rendü alp.-ért készfizetői kezességet vállaltak és e minőségükben vele a felp. irányában mint egyetemleges adóstársak kötelezve vannak: ők sem azzal sikeresen nem védekezhetnek, h. az l.-r. alp. tartozásának fennállása tekintetében tévedésben voltak, sem pedig azzal, h. felp. őket arról, h. követelése ki nem fizettetett, értesiteni, illetve esedékes követelését abban az időben behajtani elmulasztotta; a mikor I.-r. alp.-nek még vagyona lévén, ellenében visszkereseti jogukat biztosithatták és érvényesíthették volna. (95. ápr. 24. 4918/94. Ü. L. 95. 26.) 12474. Guria: Meg van állapítva az a ténykörülmény, h. A kezes visszK. F.-től P. F. és P. P. 150 frtot tevő összeget kölcsönképen fel- keresete. vettek és h. M. J. és M. I. ezen kölcsönügylet tekintetében kezességet vállaltak, anélkül, h. kifejezték volna, h. az adósoknak csak egyikeért vagy másikaért- és a kölcsönösszegnek csak egy része tekintetében akarnak kezességi kötelezettségben állani. Habár tehát a kereseti követelés alapjául fektetett B. a. okiratból P. F.-nek és P. P.-nah csak egyetemleges kötelezettsége a kölcsönt nyújtó hitelező irányában ki nem tűnik, ez a körülmény annak a kezesnél,, aki fizetni volt kénytelen, viszkereseti jogát nem szabályozhatja, hanem ez jogosítva van egész visszkeresetével a kezeseit adósok bármelyike eúen fordulni. (94. ápr. 20. 4131/93.)