Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

180 KÖTELMI JOG. Kezesség, köteles. Az A) alatti tehát egyszerű és nem készfizető kezességről Az egyenes szól és felp. keresetét is arra alapitja. h. az egyenes adóstól a adós csődbe- kamatokat be nem hajthatja: ennélfogva alp. kötelezettsége csak jutámnak ki- mint egyszerű subsidiarius jellegű kezesség volt elbírálható. Az, h. alp. hutása a kezes ^ alatti levélben azt irta, h. „az intés és a perrel való fenyegetés fizetést kotele- felesleges« szintén nem szolgálhat támpontul arra, h. készfizető kezesség forogna fenn. Az egyszerű kezesség subsidiarius jellegének folyománya az. h. a kezes fizetési kötelezettsége csak akkor áll be, ha a követelés az egyenes adóstól be nem hajtható. Igaz ugyan. h. tisztán személyes, zálogjoggal nem biztosított követeléseknél az egyenes adóstól való behajtás lehetetlensége csődbejutásával elegendően van igazolva és igy az egyenes adós elleni csődnyitással a kezes fizetési kötelezettsége azonnal beáll: ez azonban a jelen esetben figyelembe nem jöhet, mert felp. K. J. elleni követelése, ugy a töke, mint a kamat jelzálogilag bekebelezve van az egyenes adós ingatlanaira, felp. pedig nem is állítja, h. a jelzálogi ingatlan elegendő fedezetet nem nyújt és h. kamatkövetelése az ingatlanból kielégítést nem találhat. Az, h. a kezesség nem a tőkére, hanem a kamatokra vonatkozik, a kezesség minőségére és a kezes kötelezettségének terjedelmére befolyással nem lehet. Ennélfogva felp.-t keresetével el kellett utasitani. (92. jan. 7. 1836/92.) 12465. Budapesti tábla: Alp. beismerte a kereseti A) alatti okirat valódiságát, melynek tartalmaként alp. kezességet vállalt azért, h. felp. K. J. ellen fennálló, jelzálogilag biztositott 13,000 frt követelése után a jelzálogul lekötött telekjegyzőkönyvekben bekelezett kamatláb melletti kamatai K. J. által az esedékességi napon pontosan ki fognak felp.-nek fizettetni, mindaddig, mig a 13.000 frtos követelés fennáll; alp. pedig beismeri, h. felp. tartozása jelenleg is fennáll, h. az 1891. évi nov. 1. esedékessé vált kamat 195 frtot tett ki, és h. az egyenes adós K. J. csődbejutása folytán az mai napig kifizetve nem lett; minek ellenében azon kifogása, h. felp. első sorban az egyenes adós ellen és csak a követelésnek az egyenes adóstóli behajthatlansága esetén jogositott ellene mint kezes ellen fordulni, figyelembe vehető nem volt; mert alp. maga beismeri, h. az egyenes adós vagyona ellen a csődeljárás elrendeltetett, és igy az egyenes adós fizetési képtelensége bekövetkezvén, jogositott felp. az A) a. alapján követelését <il/i. ellen érvényesíteni. És miután alp. azt, h. a felp.-i ügyvéd az A) alattival eltérő külön megállapodásra lépni felp. által feljogosittatott volna, nem bizonyitotta, az elsőbirósági itélet mváltoztatása mellett, alp.-t a kereseti tőke s annak késedelmi kamatai ráfizetésében marasztalni kellett. — Curia: Hhagyja. (93. nov. 3. 8317/92.)