Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

KÖTELMI JOG. 181 12466. Győri tábla : Alp. "beismerte, h. a kereseti követe- Kezesség, lésről kiállított kötelezvényt ő irta alá „elfogadom" szó hozzáté- Egyetemlegestelével. Minthogy az „elfogadom" kifejezés másként nem magyarázható, ség megállamint akképen, li. alp. mindazt, ami e kötelezvény szövegében irva van, pitása. magára nézve kötelezőnek elfogadja, s minthogy a kötelezvény szövegében is világosan benn foglaltatik, h. alp. is adósává vált felp.-nek a kötelezvényben összeggel; ennélfogva alp A mint egyetemleges adóst terheli a kötelezettség annál inkább, mert azt a felp.-i állítást, h. a pénz az adóstársaknak lett leolvasva, alp. nem kifogásolta, tehát a pénzleolvasás ténye igazolva lett. (92. nov. 2. 5353/92). — Curia : Hhagyja. (93. máj. 25. 12294/92.) 12467. Cnria : Habár a kr>zes a kezesség elvállalását utólag visszavonta és az adóstársa által összetépett okirat helyett más okiratnak kiállítását mtagadta, azért a már elvállalt kezességi kötelezettséget el nem enyésztette. (94. decz. 15. 1571/94. 12468. Curia : Ha az egyenes adós a lejárt követelést a hitelező- A kezes jognek meg nem p'zeti. a kezesnek jogában áll, raggaz egyenes adóstól, eset- köre. len per utján is, biztosítást s-erezni, vagy a hitelezőtől követelni, h. a mennyiben őt a kezesség alól fel nem mentené, a követelés mfizetését 'ogának átengedése mellett tőle elfogadja. Felp. mint kezes ily joggal nem élt és midőn alp., mint hitelező U. V. örököse, a marasztaló ítélet alapján ellene végrehajtást elrendelő végzés ellen jogorvoslattal nem élt, habár a végrehatatóval még a harmadbirósági ítélet hozatala előtt birói megintés utján közölte,, h. az egyenes adósok végrehajtási alapul szolgálható ingatlan vagyonnal bírnak s így a marasztaló ítéletben felvett az a feltétel, h. felp. mint kezes csak annyiban tartozik fizetni, a mennyiben a hitelező az egyenes adósoktól kielégítést nem nyerne, be nem állott: ily körülmények közt nemcsak alp., illetve jogelőde követtek el mulasztást az által, h. az adósak ellen 1873—1885. évig végrehajtást nem kértek s h. felp. ellen a végrehajtást szorgalmazták a nélkül, h. előbb az egyenes adósok ingatlanaira végrehatást vezettek volna; és igy kizárólag alp. terhére nem róható, h. felp. a végrehajtási eljárás súlya alatt alp. követelését teljes összegben kifizetni kénytelen volt. De eltekintve attól, h. felp.-nek módjában állott volna a mkárositást jogszerű uton magától elhárítani, felp. kártérítési keresetével elutasítandó volt, mert a hitelező a kezesnek csak annyiban felelős, a mennyiben az adósság beha jtása körül késedelmesség által a kezesnek mtéritési viszkeresetében kárt okozott. Már pedig felp. épen a R. — T. a. csatolt tlkönyvi másolatokkal bizonyította azt, h. ugyanaz a vagyon, amely az egyenes adósoknak akkor volt, mikor alp. ellenük sikertelenül végrehajtást vezetett, s mely vagyonra alp.-t az intő levélben figyelmeztette, jelenleg is mint végrehajtási alap végrehajtás alá