Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

KÖTELMI JOG. 161 engedményezés alp.-ek részéről szavatosság nélkül történt volna, az nem Engedmény. is állíttatott, ekként tehát kétségtelen, h. ha felp. az átengedményezett Szavatosság követelésre nézve saját hibáján kivid kielégítést nem nyerhetett volna, engedmény alp.-ek azért szavatossággal tartoznának. Ámde alp. szavatosságát esetében. a tábla ama körülménytől el is tekintve, h. felp. az átenged­ményezett követelésnek biztositása és behajtása körül nyilván­való mulasztást követett el s ezzel a veszteségét alp.-ek hibáján kivül ő idézte eló', megszűntnek s fen nem állónak találja, mert felp. a követelést öreg Hadnagy Istvánnal szemben saját személyes követelésévé változtatta ál. arra az adóstól, az engedményezők befolyá­sától függetlenül, címedül az ö és az adós akaratelhatározása alapján szabályozott kötelezvényt állíttatott ki, ezen ügylet megkötése által tehát alp.-ek szavatossága megszűnt. Az elsőbiróság Ítéletét tehát a per főtárgyára vonatkozólag a tábla emez indokokból hhagyandónak találta. (92. okt. 13. 4447/92. P. XXVII. 6.) 12423. Kassai tábla: Az ezen perhez hozzácsatolt 1132/87. sz. per iratai szerint kétségtelen, h. alp. a jelen kereset tárgyát képező követelés iránt Periász János, mint az ispánmezei vas­elárusitó-társaság gondnoka által már megpereltetett s ezen per jogerős Ítélettel már be is fejeztetett. Tekintve pedig, h. felp. a jelen keresetben maga azt adja elő, h. a kérdéses követelés reá a fent nevezett társulat által ruháztatott át s keresetét is ezen engedményezés alapján inditja, keresetével elutasítandó volt; mert az engedményes több joggal, mint a mennyivel jogelőde, az engedményező, bírt. nem élhet, mái- pedig az engedményező vaselárusitó-társaság a már fentiek szerint indított pernek ítélettel lett befejezése után keresetét csak perújítás utján volt jogosítva újból folyamatba tenni, tehát engedményes sem volt jogosítva keresetét uj perrel érvényesíteni. (92. ápr. 27. 5556/92.) — Curia: Hhagyja. (93. máj. 27. 7833/92.) 12424. Curia: Az engedményező az átruházott követelés behajthatóságáért rendszerint külön kikötés nélkül is felelős az esetre, ha az átruházás nem kifejezetten azzal a feltétellel történt, h. az engedményezőt további szavatosság nem terheli. (93. ápr. 19. 9405/92.) 12425. Curia: Az alp.-nek az a panasza, h. a felp. részéről a végrehajtást szenvedett lefoglalt követelésének reá történt engedményezése folytán tulajdoni jogalapon érvényesített igény­nek elbírálásánál a felebbezési bíróság, nem a szerzés jóhiszemű­ségének és jogszerűségének döntő kérdéséből indult ki. alap­talan; mert a felebbezési bíróság tényállásában meg van álla­pítva, h. az alp. által lefoglalt követelés a végrehajtást szenvedett részéről még annak lefoglalása előtt a felp.-re engedményeztetvén, a követelésnek engedményezése az alp. mint hitelező irányéiban joghatá­lyosnak tartaneó. Ez által tehát a felebbezési bíróság a felp. igé­Márkus : Felsőbíróságaink elvi határ. VII. 11

Next

/
Thumbnails
Contents