Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

162 KÖTELMI JOG. Engedmény. Szavatosság engedmény esetében. nyének tulajdoni alapját elbírálta. Az a panasz pedig, h. a lefog­lalt követelésnek engedményezése az alp. irányában nemcsak azért, mert a követelés felett a végrehajtást szenvedett nem rendelkezhetett, hanem azért is hatálytalan, mert a felp. annak az engedmény által történt megszerzése idejében nem volt jó­hiszemben, figyelembe nem jöhet azért, mert döntő kérdést képez ugyan az engedményezésnek az alp. mint az engedményező hitelezője irányában való joghatályossága szempontjából a felp.-nek az enged­ményezés idejében fenforgott jóhiszeműsége, de sem a felebbezési bíróságnak tényállásából, sem az elsó'biróság előtti tárgyalásról felvett jegyzőkönyvből nem tűnik ki, h. az alp. a felp. igénye ellenében, az engedményező végrehajtást szenvedett rosszhisze­műségén felül az engedményes felp.-nek rosszhiszeműségét is érvül felhozta volna, a sommás eljárás 197. §-nak rendelkezéséhez képest pedig a felülvizsgálati eljárásban uj ténykörülmények csak akkor hozhatók fel, ha valamely eljárási szabály nem alkalma­zása vagy nem helyes alkalmazásának esete forog fen. E szerint a felebbezési biróság nem sértett meg jogszabályt, a mikor az engedményezés jogi hatályának eldöntésénél nem terjeszkedett ki tényállásában a felp. jóhiszeműségének vizsgálatára is. Egy­magában a végrehajtást szenvedettnek rosszhiszeműsége pedig az enged­ményezésnek jogi hatályát az alp. iránijában nem érintheti. (96. febr. 18. I. G. 143.) 12426. Curia: A birói gyakorlat által fentartott általános engedményről, érvényű jogszabály, h. az adós hitelezőjének mindaddig fizethet, mig a követelésnek a hitelező részéről történt átruházásáról kellően nem értesíttetett. Minthogy pedig az adós kellően értesí­tettnek az engedményezésről csak akkor tekintethetik, ha érte­sítést az engedményezőtől nyert, helyesen vonta le a felebbezési biróság tényállásában azt a következtetést is, h. az ilyen értesités hiányában az átruházásnak az alp.-ek előtt történt esetleges szó­vátétele, az alp.-ek által ez után az engedményezőnek telj esitett fizetések jogi hatályát ő irányukban nem befolyásolhatja. (96. febr. 26. I. G. 159.) 12427. Curia: Engedményezés esetében az adós csak akkor köteles a fizetést az engedményes kezeihez teljesiteni, ha az engedményezés kellő módon t. i. a hitelező engedményező által, vagy az engedmény igazolása mellett az engedményes által hozatott tudomására. (4196/95.) 12428. Curia: Az utalványozás csak akkor tekinthető tel­jesnek, ha az utalványozó adós, az utalványos hitelező és az utalványozott abban állapodnak meg, h. az utalványos hitelezőt az utalványozott elégitse ki. Ha pedig az utalványozó a fizetést másra bizza, a nélkül, h. ezt az utalványozó hitelezője kifejezetten Értesítés az Utalvány.

Next

/
Thumbnails
Contents