Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)
6 DOLOGI JOGOK. b) Joggyakorlat. Birtokhábori- 12180. Curia: A sommás visszahelyezési per egyik alapfeltétele tás. az egy évi békés birtoklás, vagy érmek hiányában s illetve rövidebb A sommás v. tartamú birtoklás esetében a birtoklás jogosultsága/ felp. azonban h. per jellege. maga is beismerte, h. az állított háboritást megelőzőleg csupán 18 napig volt a keresetben mjelölt malom birtoklásában, a vele szerződött társtulajdonosok előző birtoka pedig felp. javára számításba nem jöhet azért, mert azok nem kizárólag, hanem alp.-ekkel s többi tulajdonostársukkal közösen birtok a malmot, de felp. birtoklása jogosultságát sem mutatta ki, mert ha való is, h. felp. az emiitett malmot haszonbérbe vette, de az a vonatkozó telekjegyzőkönyvből kitetszőleg nem csak a haszonbérbeadók, hanem alp.-ek s több tulajdonostársaik közös tulajdonát képezi és a felp.-sel szerződött társtulajdonosok, tekintettel arra. h. nem lett kimutatva, miszerint az alp.-ek a tulajdonostársaikkal szemben részeik aránya szerint többségben volnának, az utóbbiak beleegyezése nélkül a malmot haszonbérbe adni az osztrák polg. tkönyv 853. §. érlelmében jogosítva nem voltak, felp. mellett tehát sem az egy évi békés birtoklás, sem a birtoklás jogosultsága nem állván, sommás visszahelyezési keresetével elutasítandó volt, ez által azonban nincs elzárva attól, hogy a vele szerződött társtulajdonosoktól netaláni kára megtérítését esetleg követelhesse. (1893. máj. 27. 2264 93. Dt. XXXVI. 47.) 12181. Curia: Az elvont haszon tárgyában támasztott kereseti követelésével felp.-t ezúttal feltétlenül el kellett utasítani, mert a sommás visszahelyezést szabályozó 1802: XXII t.-cz. 3. §-a és az 1807: XIII. t.-cz. értelmében a sommás visszahelyezési per a visszahelyezésen kivül kiterjedhet ugyan az okozott károk mtcritésére, de nem az elvont hasznokra, melyek a kár fogalma alá nem esnek s azért csak külön uton érvényesíthető az ezekre irányzott követelés. (1893. jul. 4. 2729/93. P. XXVII. 2.) 12182. Kézdi-vásárhelyi jbg. : Sommás visszahelyezési perben kérdés tárgyát csupán az képezi, hogy a háboritás tárgyaként mjelölt kereseti peres erdős területnek megelőző években felp. község volt-e birtokában, s a háboritás ténye alperesek részéről fenfororog-e A háboritás tényére vonatkozólag alp.-ek tagadták, h. a peres erdős területről a fákat ők vágták le és szálitották el, ugy azt is, hogy a zálogolás a peres területen eszközöltetett s a zálogtárgyak a néhány mzálogolt alp.-tó'l a helyszínén vétettek volna el, s az ezen körülményre felajánlott főesküt ily értelemben fogadták el. Azonban beismerték és vitatták a tárgyalás során, h. a peres erdős terület Ikafalva község tulajdona és használatában volt, azt ikafalvi lakósok használták, s mikor ott fát vágtak s
