Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

DOLOGI JOGOK. 7 szállítottak el, azt nem a maguk, hanem Ikafalva község nevében Birtokháboritették, s alp.-eknek azon kizárólagos joguk nem volt. Mindazon- ta8által felp. község .... nem kifogásolt tanúi által betanusitotta, A sommas vh. a peres erdó'részt megeló'zó' években Felsőcsernáton községh' per 3e^e9esaját erdö'ó'rei által őriztette, vessző és asszuág hozhatásra időnkint felszabadította, azon a saját marhacsordáját legeltette s mint vadászterületet felp. község adta ki bérbe a háboritást megelőző 7 év óta Rápolti László alsó-csernátoni lakosnak. S ezen tanuk vallomásai a birói szemle által is megerősitést nyernek annyiban, h. a peres terület leginkább éjszak felől a szemlerajz szerint a), b), c). d). e) pontoknál és irányban régi határhalmokkal és régi jegyes fákkal is mjelölve, s ezek szerint a mindkét részrőli felek által Ikafalva község erdejének ismert és levágott Cseresnyés vápa és le nem vágott Cseresnyésoldal nevü erdőrésztől elhatárolva van. Ezen felp.-i bizonyítékok ellenében alp.-ek a kihallgatott 102 alp.-i tanukkal azt kívánták bizonyítani, h. a kereseti peres erdős terület Ikafalva község tulajdonát képezvén, azon helyről a fákat Ikafalva község lakosai vágták le, s megelőzőleg Ikafalva község birta és használta, őriztette erdőőrei által s a községi lakosok marhái ott legeltek. Noha a ki hallgatott alp.-i tanuk nagyobb része azt tanúsítja, h. a peres erdős területet megelőzőleg Ikafalva község illetve lakosai birták és használták erdölés, legeltetés és őriztetés által, tekintve azonban, h. ezen tanuk, 11 más falusi tanú kivételével, mint ikafalvi lakosok, szintén érdekeltek s ezen 11 kifogástafan tanú közül csak futárfalvi Hamar Márton (17.) tanúsítja, h. egyik alp. Fetés Domokos részére megelőző négy évvel erdőit s őt is látta erdőlni, míg a többi 10 tanú részint más egyes ikafalviakat látott erdőlni, részint ikafalvi marhákat legelni; tekintve, h. alp.-i tanuk közül ikafalvi Kovács Márton .... a megelőző években s különböző időben következő alp.-ek közül hol egyiket, hol másikat látták a peres erdőből fát hozni, de ezeknek is birtoklási jogát egy-egy erdőlési cselekmény m. nem állapítja felp. fenti bizonyítékaival szemben; tekintve, h. ha az ikafalvi tanuk érdekeltség miatt kifogásolhatók nem lennének is, még az esetre sem képeznének vallomásaik bizonyítékot, mivel nem a személyes cselekményük alapján beperesitett alp.-ek megelőző birtoklási cselekményéről, hanem a peres félkép nem szereplő Ikafalva község birtoklásáról tanúskodnak .... alp.-ek marasztalandók voltak .... (1891. decz. 28. 764.) Marosvásárhelyi tábla : hhagyja indokaiból, s azért is, mert a felp.-i tanuk bizonyították, h. a per tárgya területén fát vágtak és vittek el; azon körülményt pedig, h. Ikafalva község engedélyéből, sőt mbizásából mentek volna a per tárgya területére, semmivel sem bizonyították. Kétségtelen ugyan, h. alp.-ek mu-