Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

144 KÖTELMI JOG. Szer2ödé8ek. ségét az ez irányban a bérszerzó'désben elvállalt feltétlen köteleIrásbeli szer-zettségénél fogva megállapította és eljárási jogszabályt sem sértzödés hatálya hette meg az által, h. az alp. részéről nem lényeges körülmény bizonyítására felhívott tanuknak kihallgattatását mellőzte. (96. márcz. 18. I. G. 190.) Szerződés kö- 12386 Curia: Alp. köteleztetik homrogdi ingatlanait az lésének alaki- általa a szikszói jb. előtt 1882. jun. 23-án felvett tanúkihallgatási sága. jegyzőkönyvhez 37. alatt csatolt, Homrogdon 1890. febr. 16-án keltezett, de a szerződő felek által alá nem irt haszonbéri szerződés alapján és az abban foglalt feltételek mellett a felp.-nek 1894. jan. 1-től kezdve 1896. decz. végéig haszonbérletbe átadni. Felp. az 1894. jan. 1-től az 1896. végéig terjedő három évet meghaladó időre vonatkozólag kereseti kérelmével e helyütt is elutasittatik. Indokok: A keresetlevélhez A) a. csatolt ideiglenes haszonbérleti szerződés a peres felek által 1890. febr. 4. napján minden fentartás vagy feltétel kikötése nélkül jött létre és az alp. által e részben felhívott Hodobay Andor tanú vallomása szerint is a peres felek megállapodtak ugyan abban, h. a végleges haszonbérleti szerződést azon év és hó 16-ik napján fogják kiállítani, arról azonban, h. ha a végleges szerződés e napon ki nem állíttatnék és alá nem Íratnék, az A) alatti szerződés hatályát veszítené, a felek között szó nem volt. Az A) alatti szerződés tehát mindkét szerződő félre nézve feltétlen kötelező erővel bir és ennélfogva az ahhoz ragaszkodó vétlen félnek joga van a másik féltől annak teljesitését követelni. H. A., A. I. és B. Gy. kihallgatott tanuk vallomásaival bizonyítva van, h. 1890. febr. 16. napján a peres felek között a végleges szerződés minden egyes pontja iránt megegyezés jött létre s a szerződés, melyet felp. a tanuhallgatás alkalmával 37. a. be is mutatott, két példányban az alp. ügyvédjének tollbamondása szerint meg is szerkesztetett. Midőn azonban a szerződés aláírására került a sor, felp. azt a kívánságát fejezte ki, h. azt előbb figyelmes átolvasás végett haza vihesse, vagy akár ott helyben fiával együtt figyelmesen átolvashassa; sőt utóbb késznek nyilatkozott, azt ujabb átolvasás nélkül is aláírni; alp. azonban erre kijelentette, h. felp.-nek ezen bizalmatlanságot tanúsító eljárása folytán ő többé a szerződést alá nem írja s a haszonbérleti jogügyletet felbontottnak tekinti. Felp.-nek az a kívánsága, h. az alp. ügyvédje által szerkesztett szerződést aláírás előtt figyelmesen átolvashassa, teljesen jogos és méltányos volt, mert senki sem köteles oly szerződést, a melyet maga át nem olvasott, aláírni. Felp. eljárása tehát nem jogosította fel az alp.-t arra, h. a minden pontjában közmegegyezéssel megállapított végleges szerződés aláírását és kiadását megtagadja ; minélfogva felp. jogosan követeli a szerződés teljesitését s ehhez képest alp.-t a kikötött haszonbérleti időből még hátralevő