Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

KÖTELMI JOG. 143 rehajtást 189 frt 32 kr. tőke s ennek az összeszámolás napjától A kötelezettjáró 6 70 késedelmi kamatai erejéig kellett korlátozni. (96. febr. ség teljesi21. 1164/95.) tése. 12383. Curia: Törvényes gyakorlatunk szerint, ha a hitele- F^etes hovázőnek több rendbeli követelései vannak az adós ellen, melyek fordítása. mind hasonminőségüek s az adós a fizetés alkalmával ki nem nyilvánította, h. tartozása melyikére teljesiti a fizetést s ha ez iránt a felek közt sincs megállapodás, amint a jelen esetben sem volt, ily esetben a fizetés első' sorban a kamatok törlesztésére, azután azon lejárt követelés rovására tekintendő történtnek, mely az adósra nézve terhesebb. (93. szept. 13. 10749 92.) 4. Szerződések. a) Irodalom. Fiirth Miksa : Kiskorúak házassági szerződései. U. L. 93. 31. /') Joggyakorlat. 1238Í. Curia : írásbeli szerződés csak annak aláírása által válik hatályossá és kötelezővé. (94. okt. 26. 9481/93.) 12385. Curia : Az alp.-nek felülvizsgálati kérelme szerint első írásbeli szersorban az a panasza, h. a felebbezési bíróság őt az általa a zödés hatálya. felp.-től kibérelt palicsi kis korcsmáért az 1890. és 1894. évekre esedékes bérösszegre marasztalta a nélkül, h. figyelembe vette és tényállásában megállapította volna az alp. részéről bizonyítani is kívánt azt a döntő körülményt, h. mind a két fél a bérszerződést a tényleges viszonyok által igazolt abban a feltevésben kötötte meg, h. harmadik korcsma Palicson nem fog felállíttatni. Ez a panasz alaptalan, mert a szerződő felek között létesült jogviszonyra az, h. a szerződés megkötésénél milyen feltevésből indultak ki, illetve h. mi képezte a szerzőt!*'* létrejöttének indító okát? csak akkor birhat befolyással, ha mindez a felek részéről a szerződés megkötésénél, mint a szerződésnek feltétele lett megállapítva. A felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint azonban a palicsi kis korcsma bérlete iránt felek között megkötött szerződésnek nem képezte feltételét az, h. Palicson a tényleges viszonyokhoz képest két korcsmánál több nem fog felállíttatni. E szerint az alp. bérfizetési kötelezettsége megállapításánál nem döntő a szerződő feleknek, a szerződésben feltétlenül ki nem kötött, a tényleges viszonyoknak változatlanságára alapított feltevése, mint a szerződés megkötésének indító oka, következőleg a felebbezési bíróság nem sértett meg anyagi jogszabályt az által, h. az alp.-nek erre alapított védekezésére súlyt nem helyezvén, bérfizetési kötelezett-