Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

DOLOGI JOGOK. 101 12311. Curia: Felp. a Sopron városi 33. sz. tjkvbe felvett Szolgalom, kolostor-utczai 11. és uj-utczai 14. számú háznak udvarán az Átjárás szolátjárási szolgalom megállapítását egyedül azon az alapon köve- galma. teli. h. azt a jognak évszázadokon át folytonos gyakorlása által elbirtoklás utján megszerezte. Kétségtelen ugyan, h. a szolgalmi jog megszerzésének a közönséges elbirtoklás is egyik módja és az is kétségtelen, h. a vitatott átjárásnak 1776. óta gyakorlása a per adatai által bebizonyitottnak tekintendő, mindezek dáczára -azonban a keresetnek nem volt hely adható. Ugyanis: ami az 1776. évtől 1818. évig gyakorlott átjárást illeti, felp. saját okiratai által be van bizonyitva, h. az átjárás csak bizonyos adóelengedésj tehát ellenérték mellett gyakoroltatott, miből következik, h. felp. város és a ház tulajdonosa között oly ideiglenes jellegű szerződéses viszony állott fenn, mely egyrészt szolgalomszerzésre nem alkalmas, de másrészt az ellenérték nyújtásának 1848. éven lett megszüntetésével, önmagától megszűnt. Az 1848.-ig gyakorlott átjárás alapján tehát felp. a szolgalmi jogot el nem birtokolta A mi pedig 1848. óta a közönség által gyakorlott átjárást illeü ez alapon sem volt a keresetnek hely adható, mert egy harmadik személy tulajdonát képező két utczára nyiló ház udvarán a közönség által gyakorlott átjárás egymagában nem képez oly tényt, mely az át. járásnak szolgalomszerü természetét vonná maga után és igy ennek 32 évet meghaladott gyakorlata sem szolgálhat a város, mint ilyennek jogczimül arra, h. az átjárvs szolgalmának megítélését akár saját, akár az általa nem is képviselhető átjárók részére jogosan igényelhesse. Ezek alapjján tehát felp.-t keresetével elutasítani kellett. (95. decz. 19. 823/95. J. 96. 9.) 12312. Nagykanizsai tsz.: A perben kivett tanúvallomások Kát-szolgaigazolják azt, h. a felp. területén levő s a perben emiitett kutat lom. az alp. és ennek jogelőde, kinek az alp. örököse, több évtizeden át és minden esetre 32 évi időn tul szakadatlanul használták s hogy a kut jelen alakjában az 1870. évben legnagyobbrészt az alp. költségén lett, miután az előbb bedűlt, helyreállítva és kijavítva és mig előbb az átjárás a kúthoz a szomszéd telekről a kerítésen volt ajtón keresztül történt, addig a kerítés a D) alatt felp. által bemutatott vázrajzon feltüntetett alakjában ugyancsak az 1870. évben a kut helyreállítása után lett fölállitva. Tekintve^ h. a kerítés a mai alakjában egyenesen az udvarban a 11. hrsz. területen beljebb fekvő kúthoz vezet s a két belsőség között levő deszkakerítésen ez által a folytonosságnak egy tetemes félbeszakítása keletkezik, mely első tekintetre szembeötlő s melynek felismerhetetlen czélja az, h. a kut használata a déli oldalon levő szomszéd számára szabadon nyitva tartassék, nem hivatkozhatík a felp. arra, h. ő a telekkönyvek közhitelességében bizva szerzett kor-