Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

DOLOGI JOGOK. 91 utána a méltóságos földesurunk azon legalázatosabb könyörgésünkre, Dologi terhek. h, a számunkra az előadott okokra nézve Eperjesen egy lelki- Kegyúri jog. pásztort rendelni és nekünk egy helybeli plébániát valamint szinte oskolát felállitatni méltóztatna, ugyanebbeli buzgó óhajtá­sunkat nemcsak kegyelmesen elfogadni, sőt a vele született nagy kegyessége mellett a leendő helybeli plébánosnak illendő élelmére nevezetesebb ajánlást is tenni méltóztatott, mi is szemünk előtt tartva azon méltányosságokat, melyeket az isteni szolgálatokban a helybeli lelkipásztornak fogyatkozása miatt gyakorta tapasztal­nunk kellett, az Úr Istennek dicsőségére és lelkünknek üdvösségére nézve a leendő helybeli plébános és oskolamesternek subsistentiája tehetségünkhöz képest szabad és elhatározott akaratunkból követ_ kező ajánlást teszszük és annak megtartására magunkat és mara. dókáinkat lekötelezzök". A kérdéses okirat 1. pontjában átadják a leendő plébánosnak lakhelyül azt a közházukat kerttel együtt, melyben eddig a helyiség nótáriusa lakott; 2. pontjában a mester­és iskolaháznak átadják másik házukat kerttel együtt, melyben egyideig az eperjesi szentegyháznak administratora lakott; 3. és 4. pontja a feltett kérdésben lényegileg szó szerint van idézve, az utóbbi pontban egyúttal a zsellérhelyek szolgáltatása is van szabályozva; 5. pontjában a stóláról és 6-ik pontjában az iskola­mesterről, ki egyszersmind a helység nótáriusa lehet, van intéz­kedés; befejezése pedig ekként szól: „mindezeknek szentül való mtartására pedig magunkat és maradékainkat lekötelezzük és mi'jyobb hiteléül adjuk ezen kötelező levelünket"; végül az aláirás a feltett kérdésben körül van irva. Ennek az okiratnak ekként ismertetett tartalmából nyilvánvaló az, h. ez az okirat szoros értelmében nem visitatio canonica, hanem parochia-alapitási oklevél, párbór tekintetében pedig párbérajánlat, illetve lekötelezés ílitterae obligationales). A párbér tekintetében annak mérve és módozatai iránt kutforrással az illető parochiára nézve az illető plébános részéről a kérdéses okirat visitatio canonica gyanánt lévén bemutatva, önként következik, h. tulajdonképeni visitatio canonica hiányában a kérdéses okirat visitatio canonica ter­mészetével bir és épen ezért hatályára nézve a visitatio canonica-ra követett szabályok szerint bírálandó el. És valóban k kérdéses okirat 3. és 4. pontjában foglalt kitétel az illető lelkész részére időszakonkint visszatérő szolgáltatásoknak alanyait, módját és mérvét, tehát csakugyan a párbért szabályozza. A kérdéses ok­irat szó szerinti tartalmánál fogva a szolgabiró és esküdt annak az okiratnak kiállításánál nem akként járt el, h. a politikai köz­ség netáni lekötelezését hatóságilag jóváhagyja, hanem mint törvényes bizonyság (legale testimonium); miként ez a fen elő­adottak szerint ilyen természetű ügyeknél bevett szokás volt. A

Next

/
Thumbnails
Contents