Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1896)

VII. A budapesti kir. itélö tábla teljes üléseinek határozatai (1891. előtt). I. Polgári ügyekben. 1. sz. Biztosítási végrehajtás elrendelésének helye van feltétlenül marasztaló másodbirósági itélet alapján is, ha az a felperest keresetével vagy alperest viszonkeresetével elutasító elsöbirósági ítéletet megváltoztatta és a marasztalt fél a másodbirósági itélet ellen halasztó hatálylyal bíró felebbezéssel élt. II. 482, m. 5591. 2. sz. Az osztrák-magyar monarchia másik állama bíróságának megkeresése folytán, hazai bíróság által foganatosított végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti kereset érdemleges etintézése a végrehajtást foganatosító hazai bíróság hatáskörébe tartozik. II. 410, m. 5004. 3. sz. A bírósági végrehajtót dijai és költségei megállapítása tárgyában felfolyamodási jog illeti. II. 424, m. 5121. 4. sz. A törvényhatósági közigazgatási bizottságoknak azon határozatai alapján, melyekben elrendelik, hogy a hátralékos adók és illetékek behajtása végett a végrehajtás ingatlanokra vezetendő, a végrehajtási zálogjog bekebelezése, illetve a végrehajtási jog feljegyzése közvetlenül az illető telekkönyvi hatóságnál nem kérhető, hanem ily esetekben is első sorban a birói végrehajtás elrendelése és a telekkönyvi hatóságnak a foganatosítás végett leendő megkeresése az 1881 : LX. t.-cz. 2. §-ában kijelölt bíróságoknál szabályszerűen kérelmezendő* II. 408, m. 4992. 5. sz. Az 1877 : XXII. t.-cz. 12. §-ának második bekezdése szerint oly követelések, melyek eredetileg 50 frt értékét meghaladtak, de azoknak érvényesítése idején csak 50 frt alóli összegben állottak már fenn, sommás eljárás utján érvényesíthetők. II. 255. 6. sz. Az esküre kötelezett fél által az itélet jogerőre emelkedése előtt beadott eskületétel iránti kérvény nem idöelötti. II. 286, m. 4244. 7. sz. Azon esetben, ha többek közös tulajdonát képező ingatlan, vala^ mennyi tulajdonostárs egyetemleges kötelezettsége alapján, a magyar földhitelintézet követelése fejében jelzálogul szolgál, oly későbbi jelzálogos hitelező kérelmére, ki csak az egyik tulajdonostárs jutalékára nyert végrehajtási jogot, az árverés e jutalékra, a földhitelintézet beleegyezése nélkül, el nem rendelhető. II. 491, m. 5661. * Hatályát vesztette a közadók kezeléséről szóló 1883 : XLIV. t.-cz. 77. §-a folytán.