Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1896)

197 XVIII. t.-czikkben foglalt felebbezési eljárás szabályai, hanem az eddigi szabályok alkalmazandók. Ehhez képest az emiitett ítélet elleni felebbezés nem az 1893: XVIII. t.-cz. 131. §-ban megszabott 15 napi, hanem az 1881: LIX. t.-cz. 32. §-ban megszabott 8 napi határidő alatt adandó be. 2. Débreczeiti kir. ítélő tábla. 1. sz. Abban az esetben, ha az árverési vevő javára az általa biró árverésen megvett ingatlanra, a tulajdonjog bekebelezése már jogerejüleg elrendeltetett az 1881: LX. t.-cz. 180. §-a alapján a birtokba helyezés többé el nem rendelhető* 5489. III. 950, m. 2. sz. Az olyan beadvány, amelyben biztosítási végrehajtás és zárlati elrendelése együttesen kéretett, érdemileg el nem intézhető. III. 963, m. 5586. 3. sz. Az 1868: LIV. t.-cz. 588. §-án alapuló zárlat elrendelése nem a kir. járásbíróság, hanem a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik.** III. 782., m. 2164. 4. sz. Az 1893. évi XVIII. t.-cz. 1. §. 5. m) pontja alapján indított mesgyeigazitási sommás perekben, a felebbezési bíróság végzése ellen irányuló felfolyamodás eldöntésére hivatott bíróságnak meghatározása tekintetéből, az értékhatárnak a megállapítása nem mellőzhető és erre nézve a vitás terüle értéke az irányadó.*** 5. sz. Az olyan sommás perben, a melyben a kereset tárgya 50 forintnál magasabb értékű, de a 200 forint értéket meg nem haladja, nincs helye felülvizsgálatnak akkor sem, ha'a viszonkereset tárgya 200 frt értéket meghalad. 6. sz. Az 1893. XVIII. törvényczikk 1. §-ának 2. pontjában felsorolt perekben a felebbezési bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak helye egyáltalában nincsen, tehát még abban az esetben sem, ha a felperes által indított több hasonló tárgyú perek egyesittetnek s ezen egyesítés folytán az összesített perek tárgyának az értéke járulékok nélkül a 200 forintot meghaladja. 3. Győri kir. üélő tábla. 1. sz. Abban az esetben, ha a végrehajtást szenvedő a végrehajtás alapjául szolgáló okiratban (ítéletben, bírósági egyezségben) csupán csak a váltólevél vagy az adóslevél kiadására van kötelezve, de nem egyúttal arra is, hogy a kiadandó adóslevél vagy váltólevél fel nem találása esetére az adóslevélbeli, vagy a váltóösszeget megfizetni, esetleg birói letétbe fizetni (biztosítani) tartozik, az 1881 : LX. t.-cz. 217. §-a nem alkalmazható. * V. ö. a kir. Curiának I. sz. polgári döntvényét, fönn a 170. lapon. ** E határozat az 1894: XVI. t.-cz. folytán hatályát vesztette. V. ö. fönn a budapesti tábla 3. sz. döntvényét. *** V. ö. alább a győri tábla 6. sz. polgári határozatát.