Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1896)

168 tulajdonosa a zálogjog bejegyzése után tulajdonul megszerzi, akár volt .a megszerzett jutalék zálogjoggal terhelve, akár nem. I. 189, m. 2919. 49. sz. A kir. curia a kir. itélö táblának oly végzését, melyet külföldi bíróság elmarasztaló határozatára alapított végrehajtási kérelem felett hozott, nem vizsgálhatja felül, habár annak tárgyát a viszonosság fenn- vagy fenn nem forgása kérdésének eldöntése is képezi. II. 409, m. 5002. 50. sz. Az a jelzálogos hitelező, a ki a sorrendi tárgyalásra szabályszerűen megidézve, vagy a sorrendi végzésről értesítve lett, abból az okból, mert a fizetési sorrend megállapításánál a telekkönyvi elsőbbség figyelmen kivül hagyásával mellőztetett, rendszerint nincsen jogosítva követelését külön peruton érvényesíteni az ellen a hitelező ellen, a kinek követelése az ö mellőzésével soroztatott és kielégítést nyert. II. 474, m. 5528. 51. sz. Azokban a községékben, a melyekben úrbéri italmérés gyakoroltatott, az azért megállapított kártalanítási összegekre a tulajdonjog a volt úrbéreseket illeti. A megállapított kártalanítás összege azonban kötményezett kötvényekben a jelenlegi politikai községnek adandó ki. I. 461, IV. 101, m. 487. 52. sz. Hazájuk törvényei szerint megalakult és tényleg működő kölcsönös biztosító társaságok (szövetkezetek) Magyarországban fiókintézetet vagy ügynökséget állithatnak fel és czégüket bejegyeztethetik, ha a kereskedelmi törvény által e végre megállapított feltételeknek eleget tesznek. II. 331, m. 6540. 53. sz. Az 1881. évi LIX. t.-cz. 94. §-ának b), c) és cl) pontjaiban foglalt rendelkezések az ezen szakaszban említett kivételes bíróságok hatáskörének megállapítása tekintetében abban az esetben is alkalmazandók, ha az e szakaszban említett valamely kereskedelmi ügyletre nézve csak az alperesként perbe vont fél vetette alá magát írásban ily kivételes bíróságnak. III. 784, m. 4669. 54. sz. A szülők tartósan különválva élése esetében az iránt, hogy a házasságból született kiskorú gyermeket melyik szülő van jogosítva magánál tartani, tekintet nélkül arra, hogy történt-e erre nézve a szülök között szerződésszerű megállapodás vagy nem, mindig a gyámhatóság határoz s a gyámhatóság e határozatával meg nem elégedő fél annak kimondását, hogy a kiskorút magánál tartani ö van jogosítva, a bíróság előtt szerződés teljesítése czimén sem követelheti* III. 590, m. 2011. 55. sz. Oly harmadik személytől, a ki végrehajtás alá vont telekkönyvezett ingatlanra vagy annak egy részére a végrehajtató nyilvánkönyvi jogait megelőzően tulajdoni jogot szerzett, meg nem tagadható a jogosultság, hogy a végrehajtató ellen az 1881. évi LX. t.-cz. 168. §-a alapján keresetet indíthasson, habár szerzett joga telekkönyvileg nincs is bejegyezve. IV. 1433, m. 5464. 56. sz. Lejárt váltó alapján a telekkönyvi rendelet 88. §-a értelmében előjegyzett zálogjog, mely az 1881. évi XVII. t.-cz. 27. §-a 3. pontjában meghatározott 15 napi válságos határidőn belül szereztetett, az 1881. évi XVII. t.-cz. 27. §-ának 3. pontja alapján is megtámadható. IV. 441, V. 1639, m.3100, 8070. * E döntvény rendelkezése részben hatályát vesztette a házassági jogról szóló 1894: XXXI. t.-cz 102. és 105. §§-ainak rendelkezései folytán.