Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1896)

169 57. sz. Abban az esetben, midőn a haszonbérlet tárgya valamely kisebb királyi haszonvételi jog, a haszonbéri szerződésben foglalt azon általános kikötés alapján, hogy a haszonbérelt jog után járó állami, megyei és községi adókat a haszonbérlő köteles viselni, a haszonbérbeadónak joga van az általa a haszonbérbe adott jog után fizetett úgynevezett járadékadó, általános jövedelmi pótadó s egyéb megyei és községi adók megtérítését a haszonbérlőtől követelni s ezt a jogát a haszonbérbeadó a szerződési idő lejárta és az óvadék kiadása után is érvényesítheti. 58. sz. Valamely ház vagy üzlethelyiség bérbeadása esetén a bérleti szerződésben foglalt azon általános kikötés alapján, hogy a bérbeadott ingatlan után járó minden néven nevezendő adót, legyen az országos, megvei vagy községi, a bérlő viseli, a bérbeadó tulajdonos jogosult az általa kifizetett házbérjövedelmi adó és az ezzel kapcsolatos általános jövedelmi pótadó, megyei és községi adók megtérítését a bérlőtől követelni s ezt a jogát a bérleti szerződés lejárta és az óvadék visszaadása után is érvényesítheti. 59. sz. Olyan ingatlan állagára, a melynek tulajdonosával szemben •elidegenítési vagy megterhelési tilalom van feljegyezve, végrehajtási zálogjognak sem bekeblezése, sem előjegyzése nem rendelhető el.*) 60. sz. A 20 frtot meg nem haladó biztosítási dij megfizetésére irányuló keresetek az 1877: XXII. törvényczikkben szabályozott községi bíráskodás hatáskörébe tartoznak. 61. sz. Az alzálogos hitelezőnek a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonosa ellen rendszerint nincs kereseti joga és magából az ingatlanból — árverés folytán történt vételárfelosztás esetét kivéve —• csak ugy nyerhet kielégítést, ha saját adósának jelzálogilag biztosított követelését magára ruháztatja, vagy annak behajtására feljogosittatik. Aboan az esetben azonban, ha az alzáloggal terhelt követelés biztosításául bekebelezett zálogjog a telekk. rendt. 79. §-ában foglalt fentartással töröltetett, közvetlenül a jelzálogjog tulajdonosa ellen fordulhat keresettel. 62. sz. Az 1883 : XXV. t.-cz. 19. §-ának a kamatok elévülésére vonatkozó rendelkezése nem alkatmazható a bíróilag megítélt kamatkövetelésre. 63. sz. Az egyházaknak, egyházi testületeknek s egyházi személyeknek ingatlan vagyon szerzését tiltó, úgynevezett holtkézről szóló törvények, nevezetesen az 1498 :LV. és LXV., az 1647 : XVII. s az 1715 : XVI. törvényczikkek és különösen az ország erdélyi részeire vonatkozóan az Apr. Const. I. rész 1. czimének 10. és I. rész 6. czimének 2. czikke a változott viszonyoknál fogva •elavulván, nincsenek hatályban. 64. sz. Az 1893: XVIII. t.-cz. 2. §-a szerint a sommás eljárás alá és a kir. járásbíróság hatáskörébe utalt kereskedelmi ügyletből eredő kereset, ha az 20 frt értéket meg nem haladó követelés érvényesítésére irányul, nem a sommás eljárásra és a kir. járásbíróság hatáskörébe, hanem az 1877: XXII. t.-cz. által szabályozott községi bírósági eljárás alá tartozik olyan esetben is, a mikor az ügylet, melyből a kereseti követelés származik, az alperesre nézve kereskedelmi ügyletet képez. *) V. ö. alább a győri táblának 7. sz. polgári határozatát.