Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1896)

164 kiszakitását az ország erdélyi részeiben úrbéri uton nem követelheti. I. 114.. m. 452. 19. sz. A házastársak közt az erdélyi szász statutarius jog szerint az osztrák polgári törvénykönyv behozatala előtt fennállott vagyonközösség kihat, oly dolgokra is, melyek tulajdonát a vagyonközösségben élö házastársak egyike a polg. törvénykönyv életbelépte utáni időben szerezte meg. II. 52, m. 1779. 20. sz. A telekkönyvi rendtartás 93. §-a értelmében a zálogjogi előjegyzés az osztrák államkincstár javára egyenes vagy közvetett adók, illetékek vagy jövedéki kihágásból eredő bíróságok és büntetések biztosításául az osztrák közigazgatási (pénzügyi) hatóságok rendeletei s megkeresése alapján a telekkönyvi hatóságok által el nem rendelhető még akkor sem, ha a kérelem a magyar királyi adófelügyelö által adatik be. I. 217, m. 3120. 21. sz. A végrehajtás foganatosításával megbízott bírósági végrehajtó, vagy más, a végre kiküldött közeg kezeihez teljesített fizetés csak azon esetben tekintetendö a végrehajtó közeg által hivatalánál (megbízatásánál) fogva átvettnek, ha az átvétel, foglalás, árverés, vagy ezzel egy tekintet alá eső tőzsde eladás (121. §.) foganatosítása közben, vagy ezen cselekmények bármelyikének elhárítása végett azon alkalommal történt, midőn a foglalás, árverés, vagy a árverés mellőzésével értékesítendő hitelpapírok eladása (121. §.) foganatosítandó lett volna, és a teljesített fizetés az illető eljárási jegyzőkönyvben kitüntettetett, vagy ha végre az átvett összeg bánatpénzt, vagy az eladott dolgok olyan vételárát képezi, mely a törvény (például 108. §.), illetőleg az árverés^ feltételek értelmében a végrehajtó közegnek volt fizetendő. — Ezen eseteken kívül, következőleg a jelen határozatra alkalmat szolgáltatott kérdésben megjelölt esethez hasonló esetben (t. i. a foglalás befejezése után, de az árverés előtt), a végrehajtó közeg fizetések elfogadására jogosítva nincs, következőleg a kezeihez teljesített ilyen fizetések nem tekinthetők általa hivatalánál vagy megbízatásánál fogva átvetteknek. II. 425, m. 5131, 6037. 22. sz. Az 1874 : XXXIV. t.-cz. alapján az ügyvéd vagy a fél ellen megítélt bírság hováforditásának meghatározására illetékes ügyvédi kamara, az idézet törvény 106. §-a első bekezdésének intézkedésébe ütköző bírói határozatok ellen felebbezéssel élhet. II. 405, IV. 769. m. 3919. 23. sz. Az ügyvédi dijak megállapítására vonatkozó birói határozat ellen a peres felek képviselői saját nevükben jogorvoslattal élhetnek. II. 292 m. 4344. 24. sz. Az 1877 : VIII. törvényczikkben megszabott mértéken felül kikötött és megfizetett kamatok, habár azok a most idézett törvény hatályba lépte után jártak is le, és sem jogérvényes ítélettel, sem peregyezségileg eleve megállapítva nincsenek, az adósnak a perben tett beszámítási kifogása következtében a kölcsöntőke törlesztésére rendszerint be nem számithatók. — Az. ingatlanra vonatkozó s törvény szerint érvénytelen zálogszerződésnél a zálogtárgynak a törvényes kamatmértéket meghaladó évi hasznai a' kölcsöntőke lerovására be nem tudhatók. I. 257, m. 559. 25. sz. Az elárverezett ingatlan vételárának felosztásánál a végrehajtási és árverési kérvény költségei előnyös tételkép nem sorozhatok. II. 471, m. 5511.