Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1896)

165 26. sz. Oly esetben, midőn az életbiztosítási dij nem évi, hanem rövidebb (féléves, évnegyedes vagy hónapos) időszakokban fizetendő, a biztosított, habár magát az egész első évre eső dij fizetésére kötelezte, nem tartozik az első év folyamán lejárt összes díjrészleteket megfizetni. I. 674, m. 7390. 27. sz. Azon félnek, ki az alapperbeli ítélet eilen ügyvéd mulasztása miatt már perújítással élt, a perújítás uj bizonyítékok alapján megengedhető. II. 321, m. 4553. 28. sz. Ha a magánokirat az irni, olvasni tudó kiállító sajátkezű aláírásával van ellátva, a kölcsönt tartalmazó magánokiratokon (adósleveleken) kivül minden más okirat tartalmának valóságát, ha az tagadásba vétetett, nem az, ki arra hivatkozik, hanem annak ellenkezőjét, vagyis azt, hogy a tartalma nem való, a kiállító köteles bizonyítani* II. 268, IV. 856, m. 4046. 29. sz. Az 1881: LIX. t.-cz. 6. §-a a telekkönyvi rendelet I. rész 3. §-ának 1. pontja alá tartozó, telekkönyv kiigazítását tárgyazó keresetekre nem alkalmazható, s azok ezentúl is a telekkönyvi hatóságok, következésképen esetleg a kir. járásbíróságok illetőségéhez tartoznak. I. 164, II. 229, m. 2737,3446. 30. sz. Ha a kath. lelkész részéről párbérszolgáltatás iránt folyamatba •ett ügyekben panaszlott fél a kötelezettségi alap jogosultságát támadja meg, illetőleg midőn az a kérdés vált vitássá, ha vájjon a párbérszolgáltatás ingatlan birtokhoz kötött dologi teher vagy pedig személyes viszonyokon alapuló •kötelezettség természetével bir-e ? az ügy eldöntése a polgári bíróságok hatásköréhez tartozik. I. 95, m. 354. 31. sz. Az magában véve, hogy egyes helyeken a visitatio canonica feljegyzései szerint a párbér minden ház vagy telek után szolgáltatik ki, nem képez alapot arra, hogy a kérdéses helyeken a párbér ingatlanokon nyugvó dologi tehernek tekintessék. I. 96, m. 355. 32. sz. Azon körülmény, hogy a követelés a kereset benyújtásakor még nem járt le, nem szolgál akadályul a követelés megítélésére akkor, ha a teljesítési határidő és feltétel a per folyama alatt, az elsöbirósági ítélet hozatala előtt bekövetkezett. I. 263, IV. 638, m. 581,3692. 33. sz. Értékpapír fogalma alá nem eső közönséges kötelezvény elveszése •esetében a kötelezett a tartozás fizetésében a megsemmisítést kimondó határozat hozatala előtt is marasztalható, — kívánhatja azonban, hogy a megsemmisítési határozat jogerőre emelkedéséig a tartozási összegnek birói letétbe helyezésére feljogosittassék. I. 291, m. 629. 34. sz. Valamely hagyatékhoz tartozó ingatlan javakra, vagy jelzálogilag biztosított követelésekre az örökös ellen a tkvi rendt. 74. §-a értelmében nyert zálogjog már az által, hogy az így terhelt javak vagy követelések az adóstól különböző más személynek adatnak át, jogi hatályát veszti. II. 201, m. 3004. 35. sz. Oly községekben, melyekben már a Mária Teréziái úrbér egyidejűleg végre nem hajtatott, hanem a lakosok a volt földesuraság által az úrbér behozatala idejében vagy azután telekaránylag meghatározott mennyiségben bel- és kültelki állományokkal láttattak el és ezen állományok az úrbéri viszony * E döntvény az 1893 : XVIII. t.-cz. (73,215. §§) folytán hatályát vesztette.