Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

7*6 KERESKEDELMI TÖ RV ÉN Y. Kereskedelmi táblának Ítélete a kereset főtárgyára vonatkozó részében megváltoztatik s e törvény: tekintetben fp.-t keresetével elutasító elsőbiróságnak ítélete hagyatik 300. §\ helyben, stb. Ind: Az A. alatti betéti könyvecske a hitelezői minőség T.akare'kpénz- igazolása tekintetében az előmutatóra szóló értékpapírokkal azonos tekiníari könyvek, tet alá nem esik. A Curia már több határozatában kimondotta azt, h. a bizonyos névre kiállított takarékpénztári betéti könyvecske a közforgalom tárgyát képező, előmutatóra szóló, vagy pedig a forgatható értékpapíroknak jogi természetével nem bir. Az előmutatóra szóló értékpapírnak ebbeli minősége a kötelezettség teljesítésének igéretét a papírnak mindenkori birtokosa irányában, a forgatható értékpapír pedig az eredeti hitelező rendeletére kifejező tartalomban találja alapját; nem birhat tehát ezeknek jogi természetével a sem előmutatóra, sem rendeletre ki nem állított, hanem egyedül annak a nevére szóló betéti könyvecske, a kivel a könyvecskének kifejezett tartalma szerint, mint betevővel szemben, az adósként kötelezett takarékpénztár a betéti ügylet folytán jogviszonyba lépett. Nem teheti előmutatóira szóló értékpapírrá az A. alatti betéti könyvecskét az abba felvett alapszabály-kivonat 61. §-ának az az intézkedése sem, mely szerint a könyvecskének előmutatója az 1. és 2. pont eseteinek kivételével személyazonosság' igazolása nélkül annak jogszerű birtokosának tekintetik, a kinek a fizetés teljesíttetik; mert ennek a kikötésnek csak az az értelme, h. az adós takarékpénztár biztosította magának a betevővel szemben azt a jogot^ h. a könyvecske alapján a fizetést nemcsak magának a betevőnek, vagy ennek alapszabályszerűen igazolt jogutódjának legyen köteles teljesíteni, hanem h. a fizetést annak részére is joghatályosan teljesíthesse, a ki a könyvecskének puszta birtokosaként jelentkezik a pénz felvételére és ne legyen kötelezve mindenkoron ennek birtokosi minőségének jogosságát is megvizsgálni. Ez a kikötés tehát az adós takarékpénztár érdekében vétetvén fel az alapszabályokba, az a névre szóló takarékpénztári betéti könyvecskének jogi természetét non változtatja meg s ezt előmutatóra szóló értékpapírra át nem változtatja, minél fogva a K. T. 299. és 300. §§-ainak kizárólag előmutatóra szóló vagy forgatható papírok tekintetében alkalmazható intézkedései a névre kiállított A'/, (datti betéti könyvecskére nem nyerhetnek alkalmazást. Ezek szerint az alp. takarékpénztár az A:/, alattiban foglalt alapszabályok 61. §-a intézkedésénél fogva jog'ositva van ugyan a fizetést a könyvecske birtokosának teljesíteni, de arra feltétlenül kötelezve nincs, ebből következik, h. a könyvecske előmutatójának birtokosi minősége iránt fennálló alapos kétség esetében a fizetést mtagadni jogosítottnak tartandó. A fenforgó esetben pedig az alperes Kzent-Gróth elöljáróságának értesítésével kimutatta azt, h. a N. Katalin férj. Y. Ferenczné nevére kiállított A'f. alatti betéti könyvecske a betevőnek elbalálozása után ennek hagyatéki vagyon minősége tekintetében vitássá tétetett, ennélfogva jogában állott fp -tői, a ki a könyvecske előmutatásával a pénz felvételére jelentkezett, birtokosi és hitelezői minőségének igazolását követelni, s miután fp. annak meg nem felelt, a fizetésnek részére leendő teljesítését is mtagadni, ill fizetési kötelezettsége alól a betett pénzösszegnek birói letétbe helyezése által magát mentesíteni. Minth. pedig fp. birtokosi és hitelezői minőségét ebben a perben nem mutatta ki s a hagyatéki bíróságtól beszerzett s ezen pernek irataihoz csatolt ügyiratok szerint az 1891. aug. 29-én 4468. sz. a, birói végzésből a hagyatéki zárlat az A'/.