Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

KERESKEDELMI TÖRV ÉNY. 65 ség terheli-e vagy nem. A hit alatt kihallgatott R. Béla, Sch. Lajos éá Kereskedelmi H. Sándor tanuk egybehangzókig- vallották, h. peres felek között tényleg törvény, az alp. által felhozott azon megállapodás jött létre, h. t. i. az üzlet leltá-276., 277. §§. rozása és átadása csak akkor veheti kezdetét, ha a felp. az üzleti béren- Foglaló. dezésre hátralékos 275 frtot előzetesen lefizeti, de még a tanuk közül H. Sándor ezen megegyezés létrejöttének idejére azt vallja, h. ezen megállapodás ugy a szerződés irásba foglalása előtt, e közben s az irásba foglalás után ismételtetett, addig R. Béla tanú a megállapodás idejére felvilágosítást adni nem tud. Sch. Lajos tanú pedig csak azt tudja, h. ez az alkunál történt, de h. ez alku mikor volt, arra nem emlékszik. Minthogy azonban az alkunak, a dolog természetének mfelelőleg a szerződés mkötése előtt kell történnie, H. Sándor és Sch. Lajos tanuk vallomása alapján, melynek valóságát R. Béla tanú előadása megerősiti, kétségtele- ; nül megállapítható, miszerint az üzlet berendezésére hátralékos 275 frt előzetes lefizetésétől tétetett füg'gővé s a mennyiben felp. maga sem állítja h. ezen 275 frt tekintetében fizetési készségét kijelentette, aAragy azzal alp.-t megkínálta volna s a mennyiben a tanuk által ig-azolt feltét az A. alatti szerződéssel nem ellenkezik, hanem azt csak kiegészíti a fizetési időpontot megállapítja, alp. akkor, midőn ezen igazolt feltét mellett a leltározás mkezdését ellenezte, szerződésszegőnek nem tekinthető, a szerződés teljesithetése nem az ő vétkessége miatt hiúsult meg és így felp. a keresk. törv. 277. §. értelmében a foglaló kétszeresét követelni joggal nem birván, a kir. járásbíróság őt keresetével elutasította stb. Ezen beigazolt megállapodás mellett azon felp. által felhozott kereseti előadás, h, alp. az A) alatti szerződéssel ellentétben az üzletet csak ugy volt hajlandó általadni, ha felp. az üzlet összes áruit átveszi, csak másodsorban jöhet figyelembe, mert azt felp. csak akkor hozhatta volna fel, ha a maga részéről a szerződési feltételeknek eleget tett volna, vagyis ha a 275 frtot lefizeti és annak daczára alp. az üzletet csak az összes áruk átvétele mellett akarta volna átadni. Ezt azonban felp. nem tette s igy alp.nek az áruk átadása tekintetében tett nyilatkozata folp.-re jogsérelmet nem képezhet. Ez okból F. József és K. Ferencz tanuk vallomása figyelembe vehető nem volt. A kihallgatott M.Ernő ugyanazt vallotta, h. alp. előtte beismerte, miként felp. 200 frttal adósa s ezen összeget önként és azonnal mfizetni ígérte, mihelyt eladja, de ezen tanú vallomása figyelembe vehető nem volt, mert felp. keresetét az alp.-i vétkességre alapította, ennek alapján követelte a foglaló kétszeresének megítélését. M. Ernő tanúval pedig azt kívánta bizonyítani, h. alp. a foglalót önként igérte mtériteni, mi kétségtelenül a jogalap mváltoztatását jelenti, ennek pedig az alp.-i védelem előterjesztése után helye nem lehet, felp. pedig ezen tanura csak a bizonyítási eljárás során hivatkozott stb. (92. jun. 5. 8606.) — Kassai ite'lö tábla: Az első bíróság ítéletét megváltoztatja és alp.-t arra kötelezi, h. felp.-nek 200 frt tőkét fizessen meg', felp.-t keresetének többi részével elutasítja stb. Ind.: Az, h. valamely szerződésileg fizetni kötelezett összeg foglalónak tekintessék, nem a szerint állapita)tdó meg h. azt felp. kereseteben foglalónak czimezte-c, hanem ahhoz képest, vájjon a szerződés tartalma szerint bir-e valóban az összeg a foglaló minőségével. Minth. pedig a keresethez A. alatt csatolt, valódiság tekintetében nem kifogásolt szerződésben az alp.-nek átadott összeg nem is neveztetik Márkus. Felsőbirósági határozatok. I. kiad. V. 5