Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

66 KERESKEDELMI TÖ RVÉNY. Kereskedelmi foglalónak, hanem előlegnek és ez az összeg- eme szerződés szerint vételtörvény, ári részletül előzetesen teljesített fizetésül adottnak jelentkezik, az ily276., 277. §§. képen adott összeg1 pedig nem bir a foglaló minőségével, hanem csak Foglaló. vételárelőleget képez, tek., h. a vételárelőleg nem esvén a foglaló fogalma és joghatálya alá: a vevőt terhelő szerződésszegés esettben az eladó nincsen jogosítva arra, h. a vételárelőleget, mint ilyent, visszatartsa, hanem csak beigazolt kára czimén és erejéig; az eladót terhelő szerződésszegés esetében pedig- viszont a vevő sincs jogosítva arra, h. a vételárelőleg, mint ilyennek kétszeres visszatérítését követelhesse, hanem szintén csak beigazolt kára czimén és erejéig léphet fel igényeivel, tek., h. felek egyike sem mutatta ki tüzetesen, h. ebből az ügyletből melyiknek és minő kára származott, a nélkül pedig alp. az átvettnek elismert vételárelőleget vissza nem tarthatja : kötelezendő volt az átvettnek elismert összeg viszszaadására; felp. ezt az összeget mhaladó keresetével, mint az igazolatlanul, elutasítandó volt. A kamat stb. (93. ápr. 25. 2008.) — Curia : A m -bíróság ítélete a benne felhozott indokokból helybenhagyandó volt, annyival is inkább, mert ugy az A. alatti szerződésben, mint a B. alatti felp.-i megintésben, sőt a keresetnek történeti előadásában és a felp. által a szerződés mkötése alkalmával alp.-nek átadott 200 írtról, nem mint foglalóról, hanem mint a mvett árukra fizetett előlegről tétetik említés és így a per tárgyát nem a foglalónak, hanem az előre fizetett vételárrészletnek visszatérítése képezi: mert továbbá alp. a perben kihallgatott F. József és K. Ferencz tanuk vallomásából is kitünőleg, az áruknak szerződésszerű átadását még az esetre is mtagadta, ha az állítólagos megállapodás szerint az áruátvételt megelőzőleg fizetendő összeg felp. által lefizettetnék is és igy az áru átadásával az eladó alp. késvén, felp. a ker. tv. 353. §-a értelmében a szerződéstől a keresetben elállani jogosítva volt, alp. pedig az árukra felp. által előrefizetett 200 frt fizetést visszatartani nincs jogosítva. (93. szept. 14. 10á2.) 1524. Curia: A peres felek közötti jogviszonyt szabályozó A'/, szerződósben határozottan kikötötte, h. alp. az eladott érczanyagot 1891. máj. 31-ig elkészíteni s ezt felp.-nek bejelenteni, azután pedig ugyanazt máj. 31. napján a fp. udvarába beszállítani leend köteles. Alp. ezen kötelezettségének meg nem felelt, mert az érczanyagot a fentebbi határidőig el nem készítette s fp. udvarára be nem szállította, következőleg a szerződést nem tejesitette, s ekként nem kívánhatja, h. ezen szerződés a másik fél vagyis fp. irányában fentartassék. De nem is kötelezhető fp. arra, h. & rézanyagnak a záros határidő utáni szállítását elfogadja s ekként arra sem kötelezhető, h. a szerződésnek a záros határidő utáni betöltését követelje. Ezekhez képest a szerződés mszüntnek tekintendő és alp. a kinek jogezime nincs arra, h. a vételár fejében kapott 100 frtot mtartsa, annak visszafizetésére volt kötelezendő, figyelembe sem vétethetvén az a kifogása, h. felp. az 50 frtnyi vételár ki nem fizetése által őt a szerződési határidő be nem tartására feljogosította, mert felp. csak akkor lett volna köteles ezen 50 frtot befizetni, ha alp. az érczanyagot elkészítvén, azt felp.nek bejelentette volna, ezen kötelességének azonban alperes meg nem felelt. (1893. jan. 12. 5371/92.) 1525. Curia: Midőn valamely szerződés mkötése után az egyik szerződő fél a szerződés mkötése jeléül felvett foglalót mkétszerezve visz-