Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY 57 eljárás befejezéséig, sőt az 1891. évi július hó 18-án előterjesztett ellen- Kereskedelmi irat beiktatása előtt lejárt abban az esetben is, h. m.-rendü alp., kit az törvény. E) alatti okirattal és a K. T. 345. §. •második bekezdésének rendelkezésen 170. §. alapuló vélelemmel szemben e részben a bizonyítás terhel, b. felp. az A—D) Kezesség. alatti számlák szerint e.-rendü alp.-nek 1891. évi márczius 12-én, illetve 19-én, 26.-án és április hó 2-án eladott árukat három havi hitelre adta el; a követelés megítélését tehát az a körülmény, h. ez a kereset beadásakor még le nem járt, a Curiának polgári teljes ülési 32. számú döntvénye szerint nem gátolja. De az e. bíróság Ítéletének részben mváltoztatásával a kereseti tőkekövetelés után, a kereset beadása napjától, az alp. által vitatott három havi lejárat elteltéig követelt kamatokat csak a felp. czégnek B. József személyében jelen ítélettel megítélt főeskü letétele esetében lehetett felp. részére megítélni, míg annak le nem tétele esetében felp.-t a kamatokra nézve keresetével el kellett utasítani; mert m.-rendü alp. annak igazolása végett, h. felp. az árukat három havi vételre adta el, az ezt tagadó felp.-t B. József személyében, tagadó főesküvel kínálta meg; mert a felp. által elfogadott eme főeskü mellőzésére semmi törvényes ok fenn nem forog; s mert annak le nem tétele esetében m.-rendü alp. állítása igazoltatván, a három havi lejáratot megelőző időre követelt kamat felp.-nek nem jár; míg ellenkező esetben ő a kamatot a kereset beadása napjától fogva jogosan követeli; mivel ez esetben a követelés már ekkor lejártnak tekintendő. (92. máj. 10. 327.) — Curia : Mindkét alsóbb fokú bíróságnak ítélete mváltoztattatik és a per kimenetele első vonalban a másodfokú bíróság által a felp. részére B. József személyében megítélt attól a főeskütől tétetik függővé: „h. felp. a keresethez A), B), C) és D) alatt csatolt számlákban részletezett árukat e.-rendü alp.-nek nem három havi hitelre adta el " Ha felp. ezen főeskünek letételére készségét ezen Ítélet kézbesítése után 3 nap alatt be nem jelenti, vagy ha a főesküt le nem teszi : ebben az esetben felp. keresetével m.-rendü alp.sel szemben elutasittatik. Ha pedig felp. ezen főeskü letételére említett idő alatt készségét bejelenti és a főesküt leteszi, ebben az esetben m.rendü alp. köteleztetik, h. a kereset tárgyává tett követelésből 2127 frt 95 kr. tőkét, ennek 1891. április 9-től számítandó 6"/0 kamatát felp.-nek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizessen. Ha pedig felp. ezen főesküt letette és ugyancsak B. József személyében további főesküt tesz arra: ^h. m.-rendü alp. az E) alatt csatolt egyezségi okiratból folyó kezességét 1891. márczius 18-án fel nem mondta", ebben az esetben köteleztetik m.-rendü alp, h. felp.-nek még további 5440 frt 43 kr. kereseti tőkét, ezután 1891. április 9-től folyó 6"/« kamatot 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizessen. Tartozik felp. ezen második főeskü letételére készséget stb. Ind. : M.-rendü alp.-nek az a kifogása, h. az általa az E) alatti okirat 3. pontja értelmében e.-rendü alp.-nek vételár tartozására nézve felp.-sel szemben elvállalt kezesség csak készpénzfizetés mellett történő , eladásokra vonatkozik ; h. továbbá felp. m.-rendü alp -t az E) alatti okiratban elvállalt kezessége alól felmentette, h. a 2-/. alatt csatolt közjegyzői okiratba foglalt — a felp. és a főadós e.-rendü alp. — között létrejött egyezség a szóban levő kötelezettség lényegét érintő oly ujitást képez, melynélfogva a m.-rendü alp. áltál vállalt kezesség hatályát vesztette; végre azon kifogása m.-rendü alp.-nek, h. az e.-rendü alp. által a 2-/.