Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

KERESKEDEGMI TÖRVÉX Y. 51 törvény. 270. §. Kezesség. a kir. tvszék nem vette figyelembe, mert egyrészt mi jogos akadálya |(ere8|{e(je||ii| sem lehet annak, hogy a kilépés bejelentése egy közös mbizott által csoportosan tétessék és annak elfogadása a megbizotthoz intézett egyetlen levéllel történjék, merf .továbbá másrészt az igazgatóságnak az alapszabályok 13—15. §-ai jogot adnak arra, h. a tagsági kötelezettségének eleget nem tett tagok a tagsági kötelékből a törzsbetét befizetése előtt is kibocsáttasanak. Alp.-nek az általa befizetett beiratási dij iránt támasztott viszonkeresetét a kir. tvszék elutasította és pedig azért, mert a beiratási dij a tagok sorába való belépés előfeltételéül van az alapszabályokban mhatározva és igy alp. azt, miután a tagok sorába való felvétele a fentebbiek szerint bebizonyíttatott, daczára utóbb történt kilépésének, vissza nem követelheti. — Bp. tábla: A kir. itélő tábla az e.-biróság' Ítéletének nem felebbezett azt a részét, a mely által alp. viszonkeresetével elutasittatott, érintetlenül, — felebbezett egyébb részét pedig hhagyja. Ind.: Alp.-t felp. szövetkezet, a tagjai közé felvett kiskorú N. J. Karolin kezeseként perli. A kezesség jogi fogalmához képest abban áll, h. a jogosítottnak nagyobb biztosítására a kezes a főkötelezett mellett arra kötelezi magát, h. a jogosítottnak ugyanazt tartozzék teljesíteni, a mivel maga a főkötelezett tartozik. Ebből okszerűen következik, h. a kezes kötelezettségének szükségképeni előfeltétele az, h. maga az, a kiért a kezesség vállaltatott, a jogosítottként fellépő irányában azon kötelezettségben álljon, melyet ez a kezes irányában érvényesíteni kíván, továbbá, h. a kezes semmi viszonyok között sem lehet többért felelős, mint maga a főkötelezett, — ha tehát utóbbi nem áll kötelezettségben, nem állhat kötelezettségben a kezes sem. Minth. pedig a kiskorú, álljon akár atyai hatalom, akár gyámság vagy gondnokság alatt, saját személyében visszterhes szerződést nem köthet, sőt az 1877. XX. t.-cz. 20. §-nak C) és 113. §-nak J) pontja szerint ahhoz is, h. az atya, gyám, ül. gondnok a kiskorú részére ennek vagyoni kötelezettsége mellett tőkebefektetésül ingó vagyont szerezhessen, a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Minth. fp. szövetkezet törzsjegyének mszerzése ily tekintet alá esik, s a fenforgó esetben a C) a. szerint a belépési nyilatkozatot, melylyel a fp.-i szövetkezet kötelékébe felvétel esetére a tagokat az alajjszabályok szerint terhelő fizetések teljesitésére is kötelezettség vállaltatik, — a kiskorú nem is törvényes képviselője által, hanem saját személyében tette, ennek a nyilatkozatnak alapján tehát a kiskorú a fp. szövetkezet tagjai közé felvehető nem volt, és ha mégis felvétetett, ez által a kiskorú kötelezettség nem származott, amit fp. végiratának utolsó pontjában tett azzal a kijelentéssel, h. a kiskorú ellen nem léphet fel perrel, maga is beismer, és minth. ekként a kiskorú, kiért alp. kezességet vállalt, fp.-sel szemben kötelezettségben nem áll, következőleg nem létezik olyan főkötelezettség, melyért alp. vállalt kezessége alapján szintén kötelezettségben állana: Az e.-biróság fp.-t helyesen utasította el keresetével, miért is Ítéletét e részben az itt felhozott inokból kellett hhagyni. — Curia : Hhagyja. Ind. : Az alp.-nek a C) alattira vezetett nyilatkozata, a melylyel a fp.-i szövetkezetbe tagul belépő kiskorúért az alapszabályok értelmében kezességet nem vállalt, annak tartalma szerint alakilag kezességnek jelentkezik ugyan, lényegileg azonban az nem képez a kiskorú főkötelezettsége mellett ennek biztosítására irányuló mellékkötelezést, hanem az közvetlen kötelezettségnek