Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
50 KERESKEI) E LMI TÖRV ÉN Y. Kereskedelmi szonyból kifolyólag keresettel fellépni nem jogosult, a kir. tvszék nem törvény. vehette figyelembe, mert a fenforgó esetben mindazon kellékek, a melyek 270. §. a K. T. értelmében ahhoz, hogy valaki szövetkezeti taggá váljék, fenKezesség. forognak. Bebizonyitást nyert ugyanis egyrészről az, hogy alp. a szövetkezet tagjai közé való belépéshez a K. T. 224. §-a értelmében szükséges Írásbeli nyilatkozatot, mint kiskorú Ö. Márton kezese kiállította, mert alp. a G) alatt eredetben csatolt belépési nyilatkozatnak általa történt aláírását beismervén, az a prts. 166. §. értelmében, mint valódinak elismert alperes ellen a belépésre irányuló ajánlat mtételét teljes bizonyíték erejével igazolj kifogása pedig, hogy kezességből őt kötelezettség nem terheli, nem volt figyelembe vehető, mert kiskorú érdekében vállalt kezesség egyetemleges kötelezettséget eredményez, és ugy alp. teljesen ugyanazon helyzetben van, mintha saját személyében vállalt volna tagsági kötelezettséget. De beigazolást nyert másrészről az is, hogy a belépési nyilatkozatba fogialt ajánlat fp. szövetkezet által elfogadtatott és erről alp. értesítve is lett, a mennyiben alp. nyíltan beismeri elleniratában azt, h. fp. szövetkezet tagjai közé felvétetett — a felvételről való értesítést pedig — tok. arra, h. sem a tv., sem az alapszabályok az értesítés valamely különös módját meg nem határozzák — eléggé bizonyítja az a körülmény, h. alp. saját beismerése szerint tagsági viszonyának megszüntetése végett fp. szövetkezetnél lépéseket tett, mely ténye a taggá felvételről való értesülést feltételezi. Mégis daczára annak, h. alp.-nek a szövetkezet tagjai közzé való felvétele bebizonyitást nyert, elutasítandó volt fp. keresetével és pedig- azért, mert alp. bebizonyította azt, h. tagsági viszonya az igazgatóság által az 1889. év tavaszán történt felmentés következtében mszünt. Az irányban alp. azt állitá, h. Sz. Imre aki az összes n.-bajomi tagoknak, köztük alp.-nek is mbizottja volt, az igazgatóságnak bejelentette, h. a szövetkezet n.-bajomi tagjai és köztük alp. is a szövetkezet tagjai közül kilépnek, melyre A'álaszolva az igazgatóság 1888. év tavaszán kelt levelében a szövetkezet n.-bajomi tagjait a tagsági kötelezettség alól feltétlenül felmentette. Alp.-nek ez az állítása teljes bebizonyitást nyert, és pedig az állítás első része, h. t. i. a szövetkezet n.-bajomi tagjai és ezek közt alp. is a kilépésre fp. igazgatóságnál az ajánlatot mtették, fp. által tagadásba nem is vétetett, az állítás második része pedig, h. fp. szövetkezet igazgatósága a kilépésre tett ajánlatot elfogadta, — M. Gyula, M. Lajos ós T. Mihály tanuknak amaz egybehangzó vallomásával nyert bebizonyitást, h. fp. szövetkezet igazgatóságának azon levele, melyet Sz. Imréhez a kiléj)ésre vonatkozó ajánlatra intézett, az összes n.-bajomi tagoknak a tagsági kötelezettség alól való feltétlen felmentését tartalmazta. H. Sz. Imre és a fp.-i igazgatóság közt e részben levélváltás folyt, fp. nem tagadja, a tanúvallomásokkal szemben azonban azt vitatja, h. a levél legfeljebb feltételes kibocsátást tartalmazhatott, miután azonban fp. azt az állítását, h. alp. és n.-bajomi tagtársainak kibocsátása csak feltételes volt, mivel sem bizoiryitja a tanuk vallomásával az elveszett fp.-i levélnek oly tartalma volt, bebizonyitottnak tekintendő, h. a kibocsátás feltétlen volt. Fp. azon további védekezést, h. a kilépés alapszabályszerüleg csak egyénenkint történt, külön bejelentés és a bejelentésnek külön elfogadása mellett és akkor is csak a törzsbetétel teljes befizetésétől számított három évre történhetik meg,
