Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BŰNVÁDI ELJÁRÁS. 555 ha a felelősségre vonható szerzőt a vizsgálat során felfedezni vonakodik. Sajtótörvény; Minth. azonban Sz. E., „Magyar Állam* felelős szerkesztője, a vád tár- §• gyát képező névtelen czikk szerzőjét K. L.-t, a vizsgálat folyamán meg-Fokozatos fenevezte, ez a szerzőséget beismerte ős felelősségre vonható volt: ezáltal lelósség. a nevezett szerkesztőnek felelőssége mszünt. Nem éledhet fel a szerkesztő felelőssége azáltal, h. a szerző közbejött halála miatt mbüntethető nem volt, mert egyfelől a szerkesztő a felelősség elhárítására vonatkozó minden törvényes kötelmeinek mfelelt, másrészről pedig a törvény a nevezett szerzőnek csak felelősségre vonhatóságát kívánja meg, nem pedig azt is, h. tényleg feleletre vonassék vagy éppen mbüntettessék. E szerint magánvádlónak Sz. E. ellen kereshetőségi joga nem lévén, az ellenkező tvszéki végzés msemmisitendő volt. A további bűnvádi eljárás mszüntetendő volt, mert a felelősségre vont szerző halála után az eljárás többé senki ellen sem folytatható. (,92. decz. 6. 10725.) 2247. Curia : A sajtóbirósághoz való utalásnak azért nincs helye, ff § mert a szemérem elleni vétség, habár nyomtatvány által elkövetve, nem tartozik Szemérem e. a sajtótörvény értelmében mtorlandŐ büntetendő cselekmények közé (90. okt. vétség 15. 100 J5.) 2248. Erkölcsi tanú kikérdezésénél és a tárgyalás összegezésénél r>~ s> az ügyhöz szorosan nem tartozó kitérések semmiség terhe alatt kerülendők, JP^-I gj fa (92. szept. 27. 6817.) ' °J^+ 2249. Curia : Az 1848 : XVIII. t.-cz. 25. §-ának értelmében a megbecstelenitett panaszló fél erkölcsi magaviselete mellett tanukat hallgat... . *Bauuigarten Izitathat ki, a bűnügyi költségeket pedig a fennálló szabályok és állandó gyakor- dov. Az erkölcsi lat szerint kivétel nélkül az állam előlegezi, minélfogva a magánvádló az tmuk kihallgaerkölcsi tanuk költségeit nem tartozik előlegezni. De nem állhat meg a tásának fogana. panaszlott végzésnek az az indoka sem, h. az erkölcsi tanuk száma adottt0Sltasa- B- XXV109. esetben korlátozható nem volna, mert ily értelmű törvény vagy szabály nem létezik, ezek hiányában pedig az erkölcsi tanuk száma éppen ugy, mint a tenytanuké, a valószínű szükségnek mfelelően a biróság által korlátozható, sőt amennyire a magánvádló sérelme nélkül lehetséges : ugy a vádlott, mint az államkincstár érdekében korlátozandó. (1893. február 21. 1163/92.) 2250. Curia: Az 1848. évi XVIII. t.-cz. 28. §-a a sajtó utján elköve- 28. §. tett büntetendő cselekmények büntethetőségének elévülési idejét a BTK. Sajtóvétség elr 112. §-a pedig a magánfél indítványának előterjesztésére szolgáló határ- évülése. időt szabályozza. Való ugyan, h. a BTK. 112. §-ában mszabott három havi határidő attól a naptól számítandó, melyen a sajtóvétség az indítványra jogosítottnak tudomására jutott; csakhogy ennek képezi kötelességét a tudomására jutás idejének bebizonyítása, mihelyt vádjogát a lap megjelenésétől, tehát tartalmának köztudomására jutásától számított három hónapon tul kívánja érvényesíteni. (1894. máj. 8. 4191.) 2251. Curia : A politikai ta.Ttalm\ijslczlapokrcí: is kiterjed a 30 §-nak gg% ^ a biztosítékra vonatkozó rendelkezése. (93. szept. 5. 6828.) Sajtórendőri 2252. Győri tábla: A vizsgálat ós a végtárgyaláson kifejtettek vétség. szerint a győri 48-as és függetlenségi párt az 1892. évi országgyűlési (Biztosíték.) képviselő-választásokat megelőzőleg elhatározta, h. a választások alkalmával, miután politikai tartalommali mjelenésre jogosított lapja nincs, röpiratokat bocsát ki, ugy h. mindegyik kibocsátott röpirat más más czim