Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

556 HÜNVÁDI ELJÁRÁS Sajtótörvény, alatt és mindig más egyén szerkesztése alatt lásson napvilágot. A 48-as 30. §. és függetlensági párt ezen határozata folytán 1892. jan. 3-án „Választási Sajtóre>időri szózat" czim alatt egy politikai sajtótermék jelent meg a vidéki hírlapok vétség. szokásos alakjában, mely az ügyészség N. 1. a. fekvő indítványának (Biztosíték, mellékletét képezi s a melyre vonatkozólag K. Ede beismerte, h. mbizás folytán ő szerkesztette. Reá harmadnapra, vagyis 1892. jan 6-án, „Riadó" czim alatt, melynek egy példánya N. 2. a fekszik, M. Izidor szerkesztése mellett, a 48-as és függetlenségi párt határozatából folyólag, szintén egy politikai tartalmú sajtótermék H. S. „Panonia" nevet viselő nyomdájából került ki. Az ügyész e tényállás mellett M. Izidor és H. Sámuel ellen az 1848 : XVIII. t.-cz. 30. §. 2. pontjába ütköző sajtóvétség miatt azért emelt vádat, mert a M. Izidor (R. Etel) szerkesztése mellett hetenként kétszer mjelenő „Győri Független Újság" a N. 1. alattiak szerint már ejőre jelezte olvasóinak, h. 189--ben politikai tartalommal fog mjelenni, s minthogy a „Választási szózat" és a „Riadó ' különböző czimüok ós különböző szerkesztők szereplése és egy és ugyanazon errőforrásból származnak, s igy egy és ugyanazon lap két izbon mjelent külön két számának tekintendők, M. Izidor és H. Sámuel sajtóvétséget követtek el, a midőn beigazoltan az 1848 : XVIII. t.-cz. kijátszása czéljából, a párt határozata folytán politikai tartalmú, egy hónapon belül kétszer mjelent időszaki lapot szerkesztettek, illetve adtak ki anélkül, h. az 1848 : XVIII. t.-cz. 30. § 2. pontja által előirt feltételnek eleget tettek volna. Ámde biztosíték adását az 1848: XVIII" t.-cz. csak újság és időszaki laptól követeli az esetre, ha annak tartalma akár részben, akár egészen politikai tárgyak körül forog és havonként legalább kétszer mjelenik. A tvény nem határozza ugyan meg, h. mi az „újság' vagy „időszaki lap", de az „újság" és „időszaki lap" névre, ezé1, rendeltetés és jellegből folyólag, csak az a sajtótermék tarthat igényt, s a közfelfogás is .csak azon sajtóterméket tekinti ilyennek, a mely előre mhatározott időközökben jelenik meg, mert csak állandó czimet felvéve, a mjelenési idejét előre jelezve tarthat számot oly olvasóközönségre, mely közleményei iránt érdeklődéssel viseltetik s melynek körében eszméket ébreszthet, fejleszthet és érlelhet A „Választási szózat" és „Riadó" azonban, habár egy közös forrásból száimazó sajtótermék, újság vagy időszaki lapnak egyáltalán nem tekinthető, mert sem előre meghatározott megjelenési idejük nem volt ; egy ós ugyanazon újság* vagy időszaki lap két különböző időben megjelent két különböző számának pedig annál kevésbé tekinthetők, mert habár forrásuk közös volt, de a czim és a szerkesztés közössége hiányzik. Oly sajtótermékek pedig, melyek habár egy közös forrásból származnak s egy és ugyanazon eszme irány vagy czél szolgálatában állva, különböző czim alatt csak egy fenforgó esetből folyólag, nem előre mhatározott időközben, hanem csak alkalmilag jelennek meg, az újság vagy időszaki lap fogalmának körén kivül esvén; a fenforgó esetben a sajtóvétség ezen tárgy ismérve hiányzik. A kérdéses sajtóvétség másik tárgyi elemét, a politikát ül. figyelembe veendő, h. az 1848 : XVIII. t.-czikk 30. §-a rendelkezésének nem az a czélja, h. az alkalmilag mjelenő politikai tartalmú sajtótermékek mjelenése ele'akadályokat gördítsen s nem az a czélja, h. a politikai életre vonatkozó eszmék és érzületeknek ébresztését, képzését és megérlelését megakadályozza, hanem czélja az, h. az adott vagyoni biztosíték által az állandó czim és rendszeres mjelenésé-