Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BŰNVÁDI ELJÁRÁS 549 FÜGGELÉK: Jövedéki Kihágások. 2240. • Curia: Az, a ki az 1890: XXXV], t.-cz. 6. §-ának első bekezdésében foglalt intézkedés ellenére égetett szeszes folyadékot nyílt helyre, más beszedési körzetből, az italmérési adó beszedésére jogosítottnak engedélye nélkül, akár 100 litert tevő vagy azt meghaladó, akár azon alóli mennyiségben bevisz, ha az ekként bevitt szeszes folyadék minősége és mennyisége meg állapitható, az italmérési adó alapján kirovandó sokszoros, illetőleg a megrövidített vagy megrövidítés veszélyének kitett adó 10—20-szoros öszszegéig terjedhető, de 25 frtnál nem csekélyebb pénzbüntetéssel büntetendő.** Ind.: A vitás elvi kérdés eldöntése annak a kérdésnek megoldásától függ, vájjon az 1890 ; XXXVI. t.-cz. 9. §-ának utolsó bekezdése értelmében mikor nem vehető az adó a pénzbüntetés alapjául ? nevezetesen : akkor-e, ha a csempészett szesz mennyisége és minó'sége meg nem állapitható ? vagy akkor-e, ha oly egyén követte el a csempészetet, a ki a behozott szeszért különben italmérési adó fizetésére kötelezve nincsen ? A kormányjavaslat indokolása szerint az idézett tvszakasz btető határozatai hasonlók az 1888: XXXV. t.-cz. btetó' határozmányaihoz. Az erre vonatkozó indokolás szerint pedig ez utóbbi intézkedések ugyanazonosak a más hasonló pénzügyi törvények btető határozataival. Miből kitűnik, h. a kérdéses tvszakasz — az abban használt eme kifejezésnek „ha pedig az adó a pénzbüntetés alapjául nem vehető" szokatlan volta daczára — nem valamely különleges és csak a fenforgó esetben alkalmazott btetési tételt foglal magában, hanem a többi rokon természetű tvényekhez hasonlót tartalmaz. Ámde ezek különféle szavakkal azt a tételt juttatják kifejezésre, h. akkor nem vehető az adó a pénzbtetés alapjául, ha a csempészett adótárgy mennyisége és minősége meg' nem állapitható. így rendelkeznek többek között; a szeszadóról szóló 1888:XXIV. t.-cz. 81. §-a, a czukoradóról szóló 1888 : XXIII. t.-cz. 48. §-a, a bor- és husfogyasztási adótörvények és szabályok hivatalos összeállításának 153. és 155. §-ai (1884. évi R. T. 1471—1473. 1.), a söradó törvények és szabályok hivatalos összeállításának 82. és 85. §-ai (1884. évi R. T. 1727. és 1729. 1.), az * Az italmérési jogra vonatkozó határozatokat 1. I. k. 232—236. 11. ** Vonatkozással egyrészről a nagyváradi 2. és a kolozsvári 1. számú, másrészről a temesvári, pécsi és debreczeni 1., valamint a kassai 2. számú kir. táblai ellentétes büntetőjogi döntvényekre. E döntvények tehát tárgytalanokká lettek.