Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

546 BŰNVÁDI ELJÁRÁS. Bűnvádi eljá- zést érintetlenül és a megszüntetést hkagyó Ítéleti rendelkezése szükségrás. telén és alakilag hibás; ezeknélfogva: a tábla ítélete a vád alá helyezést Fölülvizsgálat és részben mszüntetést tartalmazó elsőbirósági végzésre vonatkozó renhivatalból. delkezésének hatályon kívül helyezésével az ügy érdemére azon helyreigazítással, h. a BTK.-nek 349. §. 2. p. helyett, ugyanezen szakasz végső tételére hivatkozólag vádlott szándékos emberöléssel elkövetett rablás bűntettében mint bűnsegéd mondatik ki bűnösnek, egyébként helybenhagyatik oly meghatározással, hogy fogva levő vádlott szabadságvesztés-büntetése mai napjától számítandó és abból vizsgálati fogsága által a BTK. 94. §-a alapján 10 hónap kitöltöttnek veendő. (1892. augusztus 16. 7421.) Fölebbezés já- 2231. Mv. tábla: A jbg által a BTK. 261. §-ában mhatározott becsiirásbirósági kísértés vétsége miatt bűnösnek itélt, azonban a BTK. 275. §-a alapján a ügyekben büntetés alól felmentett vádlottnak a tszck mint in.-bíróság által hozott azon (1883 : VI. Ítélete ellen, mely szerint az e.-biróság ítélete a bűnösség kérdésében helybent.-cz.) hagyatik, a büntetésre nézve pedig mváltoztatik és vádlott 200 frion aluli pénzbüntetésre ítéltetik, az 1883 : VI. t. ez. 2. §-a 4. p. értelmében felebbezési joga nincs; mert: ha az e.-biróság vádlottat a BTK. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétsége miatt bűnösnek Ítélte és a BTK. 275. §-a alapján csak a büntetés alól mentette fel, a tszék mint m.-bíróság pedig az e.-biróság Ítéletét a bűnösségre nézve hhagyja s csak a büntetésre nézve változtatja meg s vádlottat a BTK. 261. §-a alapján 200 frton aluli pénzbüntetésre itéli: ekkor a bűnösségre nézve két egybehangzó ítélet létezik s a m.-biróság ítélete csak a büntetés tekintetében különbözik az e.-biróság ítéletétől; már pedig az 1883 : VI. t.-cz. 2. §-a világosan mhatározza, hogy a m.-birósági ítélet ellen vádlott csak akkor élhet felebbvitellel, ha a másodbiróság őt az e.-birósági felmentő ítélet mváltoztatásával bűnösnek ítélte, ami az adott esetben nem forog fenn. Megától értetik, h. ily esetben az 1883 : VI. t.-cz. 3. §-a értelmében vádlott javára az ügyésznek sincs felebbezési joga. (93. máj. 10. Hit. 93. máj. 18. 3. sz. btő határ. Semmiségi ok. 2232. Curia: Tek., h. a bűnvádi eljárásban „alaki semmiség" forog fenn, mindannyiszor, valahányszor a bíróság valamely, akár hivatalból teljesítendő vagy a felek kívánatára elrendelendő és foganatosítandó oly intézkedést mellőz, ül. annak elrendelését vagy megtagadja, esetleg hallgatólag elmulasztja, melynek mellőzésével a törvényhozásban irányadónak tekintett vagy pedig a hol, mint minálunk, a bűnvádi eljárás nincs törvény által szabályozva (a szokásokban), a joggyakorlatban elfogadott elvek folyományaképp kifejlődött alapfelfogás szerint a valódi tényállás kiderítése lehetetlennek vagy fölötte megnehezittetnek tartatik, akár pedig viszont oly intézkedést rendel el, ül. foganatosít a bíróság, a melytől a fentebb kifejezett eredmény bekövetkezése van feltételezve, ül. oly eredmény előállta vélelmeztetik, mely a valódi tényállásnak kiderítésére, esetleg a mfelelő tvnek alkalmazására szolgáló lényeges garantiák valamelyikét msemmisiti vagy mcsorbitja ; tek., h. a törvényszék azon intézkedése, h. B. Jánosné sértettet vallomására nem esküdtette meg s annálfogva a vádbeli hamis eskü bűntettének kiderítésére vonatkozó s a fennálló eljárás törvényes gyakorlat szerint a vád szempontjából lényeges rendelkezést nem alkalmazott: az imént kifejezett sarkalatos elvekbe ütközik: tek, h. a bíróságnak ezen semmivel