Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
BŰNVÁDI ELJÁRÁS. 545 létre vonatkozólag, a hol ezen perrt. fenntartatott, alkalmazza; tekint. Bűnvádi el]áugyanis, h. a károsított fél felfolyamodási jogának azon esetekre korláto- rás. zásáról, melyekben az elsőfokú bíróság annak magánjogi követelése iránt A sértett fél vagy éppen nem határozott, vagy ez iráuti határozata a kárositottra vo- (magánvádló) natkozólag sérelmes, bprtsnak csupán 300. §-a és csakis az ítéletek elleni föítbbezése. perorvoslatra vonatkozólag szól, nem pedig a beszüntető', illetőleg megszüntető végzésekre vonatkozólag a prdtás 202. §-a, mely ilynemű korlátozásokról mit sem szól; tek., h. a kárositottnak magánjogi elégtételhez jogosultsága nem keve'sbbé sértetik meg az által, ha a birőság az elégtétel alapját képező delictumot nem létezőnek, vagy a feljelentett által el nem követettnek mondja ki s ezzel a magánjogi követelés jogi fundamentumát megsemmisíti : mint az esetben, ha azon követelés összegére vonatkozólag sérelmesen rendelkezik, vagy éppen nem rendelkezik; tek., h. a jogorvoslat megengedése ez utóbb emiitett esetekben — dolog természetében rejlő értelmezés szerint — annak még inkább megengedésére vezet az előbbi esetekben ; tek., h. az államügyésznek legmerevebb vádmonopoliumát érvényesítő törvények, nevezetesen a franczia büntető eljárás fennállása alatt az ausztr. prts. 300. §-ának d) pontjával azonos rendelkezések a bíróságok joggyakorlatában mindig ugy érteimeztettek, h. a magánjogi követelését bejelentett kárositottnak éppen ugy van jogorvoslata a büntető eljárás megindítását mtagadó, tehát az eljárást megszüntető bírósági határozat ellen, mint a követelését elutasító, vagy alább száUitó birói rendelkezés ellen, minth. az eljárás mszüntetése a dolog állásához képest, rendszerint a követelés alapját vagy pedig érvényesítését támadja meg, sőt azt esetleg végképp meg is szüntetheti; tek., h. az ideigl. érvénynyel biró ausztriai perrendtartás kérdéses szakaszának ezen értelmű magyarázata és értelmezése összhangzásba hozza ezt azon jogelvekkel és jogszabályokkal, melyek hazánknak az erdélyi részeken kivül eső részeiben hatályban levő bűnvádi eljárást jogrendszert szabályozzák : a kir. tábla végzése feloldatik s utasittatik a kir. tábla, h. a kárositottnak felebbeze'sét elfogadva, az e.-foku bíróság vég'zését érdemileg vizsgálja felül s ujabb határozatot hozzon. (93. jan. 27. 7248/92.) — Azonos határozatok: Curia: 93. márcz. 17. 9823/92. — 93. jan. 24. 11154 92. (L. e kérdésről B. XXVI. 157. és Fogolyán Tiv. B. XXVII. 189.) 2229. Curia : A Királyhágóntuli részekben az 1880: XXXVII. t.-cz. 45. §-a értelmében büntettek s a kir. tvszékek hatáskörébe utalt vétségek eseteiben sem zárható el a sértett fél az eljárás mszüntetése't kimondó törvényszéki végzés elleni felebbezestől azon határok között, melyek a magy. kir. Curiának 63. számú döntvényében körvonaloztattak. (1893. évi október hó 3. 1625.) 2230. Curia: Tek., h. hivatalból is felülvizsgálandó oly ügyekben, Fölülvizsgálat melyek az elsőbiróság által vád alá helyezetteken kivül más terheltekre nézve hivatalból, az eljárás mszüntettetett, a felsőbb biróságnak az alsóbb birőság ítélete megviszgálása alkalmával egyszersmind az ügynek egészben felülvizsgálására ki kell terjeszkedni, de ily esetben a vád alá helyezést és részben megszüntetést tartalmazó alsóbb bírósági végzésre vonatkozóan csak akkor lehet helye határozati intézkedésnek, ha a felsőbb bíróságok attól eltérő rendelkezésnek hivatalból mtételét látja szükségesnek, azonban ilyennek szüksége ezen esetben nem forogván fenn, a táblának a vád alá helyeMarkus. Felsőbirósági határozatok. II. kiad. V. 35
