Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

536 BŰNVÁDI ELJÁRÁS. Bűnvádi eljá- 2190—91. Curia : Minth. á közvetlen végtárgyalást kitűző végzés a rás. végtárgyalásnak haladéktalan mtartását czélozza és rendeltetése egyedül Közvetlen idé- ebben találja indokolását; minth. eszerint a közvetlen tárgyalást kitűző zés. végzés természete merően kizárja a már kitűzött tárgyalás mtartásának elhalasztását; minth.- ebből következtetve a közvetlen tárgyalást kitűző végzésnek esetleg helytelen _alkalmaz ás a miatt jogorvoslat csak az ügy érdemével egyidejűleg semmiségi panasz alakjában terjeszthető elő. (93. febr. 10. 6600/92.) — Ezzel azonos Curia : 93. febr. 23. 1222/92. Az eljárás 2192. Curia : Ha a sértett fél közhivatalnok ós a sértés közhivatali mszüntetése. functiőjára vonatkozik, az eljárás hivatalból inditható meg. Nem szünteti meg e szabály érvényét az, h. az illető tisztviselő időközben lemondott. (92. nov. 2. 9966) Védő 2193. Curia: A fenálló bűnvádi gyakorlat szerint oly esetekben midőn a vádlott öt évet esetleg túlhaladó fegyház vagy börtönnel büntetendő cselekmónynyel terheltetik, vádlott a biróság által figyelmeztetendő, h. magának védőt válaszszon, és ha maga sem választ, részére védő ügyvéd kineveztetése hivatalból eszközlendő. Ennek elmulasztása semmiségi okot képez. (93. márcz. 15. 1403/92.) Azonos : 2194. Curia: 93. márcz. 23. 1238/92. „tek., h a büntető eljárásban elfogadott ezen elvnek helyes alkalmazása szerint a vádlott azon esetben is részesitendő a kellő védelemben, midőn ellene nem egy, hanem több rendbeli oly büntetendő cselekmények miatt emeltetett a vád, a melyek halmazatára a törvény szerint öt évet esetleg túlhaladó szabadságvesztés-büntetés szabható ki." 2195—96. Bp. tszék : A szóban forgó bűnügynek a d. e. 9 órájára kitűzött tárgyalását a mai napról elhalasztani azért kellett, mert a vádlott azon jogát, h. védőjét szabadon választhassa, korlátozni nem lehet. Vádlott D. E. pedig H. Ö. védelméhez kizárólag ragaszkodván, H. Ü. ügyvéd pedig, már déli 12 óra felé járván az idő a tárgyaláson, szabályszerű megidézése daczára meg nem jelent. A felmerült eljárási költségek viselésére kötelezni pedig azért kellett II. Ö. ügyvédet, mert a tárgyaláson a felek mind mjelenvén, a tárgyalás meg nem tarthatásának oka egyedül H. Ö. ügyvéd volt, és már annyival inkább elmarasztalandó volt e költságek mtéritésében mert a délelőtt folyamán irodájában intézett telefonkérdésre azon válasz adatott, h. H. Ö. ügyvéd már nincs otthon, az V. ker. kir. jbirósághoz ment s ott dolgát végezve, D. F. tárgyalásán meg fog jelenni, de maga vádlott D. F. is azt jelentette a tárgyalás végett összeült tvszéknek, h. járt védőjénél s az neki azt mondta, h. a mai tárgyaláson okvetlen meg fog jelenni. De mert meg nem jelent, meg nem jelenéséről, vagy meg nem jelenhetóséről a tvszóket eleve nem értesítette, sem helyettesről nem gondoskodott, nyilvánvaló azon közönbössége, melylyel a hozzá bizalommal forduló védencze körül eljár és azon nembánomság, mely szerint nem gondol azzal, h. a vidéki felek Budapestre beköltekeznek, befáradnak, idejüket vesztegetik és a biróság kénytelen őket költekezéseik és időmulasztásaik tekintetében a bűnvádi alapból kártalanítani. Mindezekről a bpesti ügyvédi kamara tudomásvétel végett jelen végzéssel értesíttetik (92. márcz. 2. 8388.) - Bp. iábla: Valamely birói határozatnak vagy iratoknak az illetékes ügyvédi kamarához való áttételét kimondó hatósági rendelkezés ellen, a fennálló törvénykezési