Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 47 alperes szövetkezet igazgatóságának bejelentette, dr. J. I. tett valomásában Kereskedelmi támogatást nyert és mert különben is a keresk. törv. 238. §-a csupán törvény, arról intézkedik, h. szövetkezettel szemben ki tekintetik szövetkezeti tagnak, 237. §. a részjegyeknek átiratása tehát azoknak mszerzésére múlhatatlanul nem is Törzsbetét szükéges és ez mtörténhetik a szerzésre alkalmas más módon is. És miután visszakövetelés alp. a részjegyek értéke ellen emelt kifogását elejtette az által, mert vála- se akivált szö' szában beismerte, h. a részjegyeknek kereseti értéko az 1889. évi mérleg- vetkezeti tag nek mfelel, alp. a kereseti kérelemhez képest marasztalandó volt Mert a részéről. M. a. rendelményből csupán az tűnik ki, h. a kereseti részjegyek Y\T J.-nél lefoglalva lettek, de miután a H. alatti szerinti végrehajtás nem fp. hanem N. W. és neje ellen volt intézve és oly időben foganatosítva, mikor W. J. már nem is létezett a kereseti részjegyek birtokában, az által a H. a. szerinti intézkedés tárgytalanná lett. — Temesvári tábla : A kir. ítélő tábla az e.-biróság Ítéletét mváltoztatja s fp.-t keresetével elutasitja. Ind. : A keresk. törv. 238. §-a és alp.-i szövetkezet '/. a. alapszabályainak ezzel összhangzó 5. §-a értelmében alp. szövetkezet tagjainak üzletrészei másra átruházhatók ugyan, ugy, hogy az átvevő az átruházó szövetkezeti tag tagsági jogaiba lép, de a tv.-nek ebből az intézkedéséből még nem következik, h. a szövetkezeti üzletrészeknek végrehajtási uton leendő átruházása alkalmas volna annak kieszkölésére, h. az iárverési vevők a végrehajtást szenvedő szövetkezeti tag helyébe a szövetkezetbe tetszése szerint belephessenek. A keresk. törv. 238. §-ának a 239. §. intézkedéseivel való összevetéséből •ugyanis kitűnik, h. a 238. §. csak az önkéntes átruházás esetét szabályozza, azt azonban, mikor és mily feltételek mellett képezhetik a szövetkezeti tag üzletrészei végrehajtás tárgyát és a szövetkezeti tag mily jogai mennek át a foglaltató hitelezőre, a keivsk. tv., tek. a szövetkezeti viszon sajátságaira, a 239. §-ban határozza meg. E törvényszakasz, a keresk. tv. ebben idézett 95—96. §-ai szerint, pedig maguk az -üzleti üzletrészek s az ezeken alapuló tagsági jogok végrehajtási foglalás tárgyát sohasem képezhetik, Jiauem „csak a végrehajtást szenvedő szövetkezeti tagnak osztaléka, vagy a szövetkezet feloszlása esetén jutandó illetménye oly jogosultsággal, h. a foglaltató hitelező kellő felmondás után az adós társasági tag kiválását az üzleti év végére követelheti. Tek., h. a keresk. törv. 239. §-a kényszerítő tv. hatályával bir. mely a szövetkezeti tag és hitelezőjének, vagy harmadiknak beleegyezésa és mnyugvása mellett is ezeknek daczára alkalmazandó, nyilvánvaló h. X. W. szövetkezeti tag üzletrészeinek az A. a. jkönyv szerint történt elárverezése törvény ellenes és alp. szövetkezet irányában hatálytalan s fj). nem hivatkozhat jelen esetben jogosan arra, h. ő a C. a. részjegyeket közárverésen jóhiszemmel vette meg, mivel tv. nem tudásával magát senki nem mentheti s felp.-nek tudnia kellett, h ő az üzletrészek mszerzésével csak a keresk. tv. 239 §-ában mhatározottjogokatszerezhetimeg Minth. ezek szerint ílp. az A. a. árverési jkv alapján csak. N. W.-nek kellő felmondás után alp.-i szövetkezetből kiválását és a szövetkezi viszonyból eredett alp. ellenkövetelések figyelembe vételével felszámolás utján megállapítandó illetményének kiadását követelheti, de nem azt is, h. alp. szövetkezet fp -t tagnak vegye be. vagy pedig a C. a. üzletrészek mérlegbeli avagy forgalmi értékét s az ezekre eső osztalékokat, még pedig tekintet nélkül a szövetkezet és N. W. közti szövetkezeti viszonyra, fizesse ki, a keresetnek ez utóbbiakra irányuló kérelme a törvényes jogalapot nélkülözi. — Curia: Hhagyja. (93. ápr. 6. 459.)