Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

46 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi alaptőkénél kevesebbet tenne ki; s igy alaposan fel nem tehető, hogy fp. a [törvény, szerződést alp.-sel ennek szövetkezeti minőségét nem tudva, kötötte volna meg : 230. §. a szerződő felek viszonya fp. hátrányára egyáltalában nem változott az által, Külföldi biz- hogy a téves czégbejegyzése később kiigazittatott s alp. mint szövetkezet jegyeztositó szövet- tetett be. Az előadottaknál fogva az e.-biróság helyesen itélt, midőn fp.-t a kezetek. szerződés érvénytelennek kimondása és a fizetett biztosítási dij visszafize-. tése iránt inditott keresetével mint alaptalannal elutasította ; ugyanazért az e -biróság ítéletét a per főtárgyára nézve az itt felhozott okokból helyben kellett hagyni. — Curia : Hhagyja. (93. máj. 9. 1798.) 237. §. 1515. Temesvári tvszék: Alp. tartozik fp.-t, mint a szövetkezeti Törzsbetét 1958-tól 1977-ig terjedő számú részjegy tjdonosát a szövetkezeti részjegypisszakövetelé- könyvben kitüntetni és ezen részjegyek esedékessé vált szelvényeit beválse akiváltszö- tani, avagy emiitett részjegyek kiszolgáltatása ellenében azoknak 305 frt vetkezeti tag értékét fp.-nek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett mfizetni. Ind.: A részéről. feleknek pernyilatkozatai szerint megállapítottnak tekintendő, h. W. J., N. V. és neje ellen kielégítési végrehatást vezetvén, ugyanakkor mint végrehajtató lefoglalta a végrehajtást szenvedettnek tulajdonát képezett s alp. szövetkezet által kibocsátott 20 db. kereseti részjegyet az 1886. év óta lejárt és még lejárandó szelvényekkel együtt, h. továbbá eme részjegyeket és szelvényeket az 1890. jul. 2-án mtartott árverés alkalmával fp. mint legtöbbet igérő vette meg s ezeknek árát azonnal lefizetvén, a bírósági kiküldött azokat fp.-nek nyomban ki is szolgáltatta. Alp. a fenti tényállás ellenében, hivatkozással a szövetkezeti alapszabály 4., 12. §-aira, azzal védekezett, h. részjegyei az igazgatóság beleegyezése nélkül egyáltalában meg nem szerezhetők, alp. igazgatóság pedig fp.-t a kérdéses részjegyek tulajdonosává azért el nem ismerheti, mert N. V. mint a részjegyek akkori tulajdonosa, a kereseti részjegyekre az alajiszabályok 12. §-ának alapján 250 frt előleget felvévén, nem állhatott jogában eme részjegyeket, a melyeknek értéke a keresk. törv. 239 §-ának értelmében a szövetkezet vagyonát képezi és azoknak mindenkori tjdonosa, csupán az osztalékra tarthat igényt. W. J.-nek zálogba adni s ugyanazért fp. azoknak tjdonát" annál kevésbé szerezhette meg, mert alp. eme részvényekre, a melyeknek értéke psupán 216 frtot tesz ki, különben is végrehajtási zálogjogot nyert. Alp.sek eme érvelése azonban azért meg nem állhat, mert alp. szövetkezet részjegyei az alapszabályok 5. §-a szerint tekintet nélkül arra nézve, h. azoknak értéke be van-e fizetve, vagy nincs, szabadon és az alapszabályok 12. §-ára vonatkozó korlátozás nélkül átruházhatók, miből következik, h. eme részjegyek, mint a forgalomra szánt értékpapírok le is foglalhatók. Nem szenvedhet tehát kétséget, h. fp. a kereseti részjegyek tényleges birtokába*kétségtelenül jogszerű utou jutottnak tekintendő és h. árverési vétel folytán a kereseti részjegyek felperes tulajdonába mentek át, miután azokat nem engedmény utján, hanem mint árverési vevő minden szavatosság nélkül szerezte meg, N. W. és alp. közötti viszonyból ama kérdések, h volt-e joga N. W.-nek e részjegyeket elzálogosítani és tartozik-e N. W. alp.-nek és mennyivel ? jelen pernek elbírálására döntő befolyással nem bírhatnak. Nem jöhetett figyelembe továbbá alp.-nek arra fektetett kifogása sem, h. a szóban forgó részjegyek mvétele csak ugy jöhetett volna létre, ha fp. azokat saját nevére át is irattá volna, meit fp.-nek amaz állítása, h. már az árverés napján a vételt az árverési jkönyv hiteles másolatának csatolásával