Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
BŰNVÁDI ELJÁRÁS. 517 tok közt a kir. jbiróságok hatásköréhez tartozik* Ind.: Minth. az orgazdaság-Bűnvádi cljámint kapcsolatos cselekmény a birói hatáskör és illetékesség tekintetében, rás. a bűnvádi eljárásnak általánosan elfogadott, a czélszerüséget s a cselek- Hatáskör. menyek közötti szoros viszonyt szem előtt tartó alapelve szerint az alapcselekményt követi, ugy, h. az alapcselekmény birájának hatásköre és illetékessége az orgazdaságra is kiterjed, ha csak az orgazda valamely concrét esetben nem sújtandó oly büntetéssel, mely az alapcselekmény elbírálására rendszerint hivatott bíróságnak hatáskörét mhaladja; minth. továbbá a bűnvádi eljárásnak ez az általános érvényű alapelve az életbeléptetési törvény 40. §-ának 4. pontjában is határozott s kétségtelen kifejezésre jutott akkor, midőn ugyanott nemcsak a lopásnak és a BTK. 359. §-a szerinti sikkasztásnak vétsége, hanem az ezekkel kapcsolatos orgazdaság vétsége is, a mennyiben hat hónapi időtartamot mhaladó fogházbüntetés alkalmazásának esete fenn nem forog, \igyancsak a járásbíróságok hntásköréhez utaltatott; minth. eme rendelkezésével a törvényhozás azt az akaratát nyilvánította, h. ott, hol az alapcselekmény birájaképp a járásbíróságok vannak hivatva eljárni, az alapcselekmónynyel kapcsolatos orgazdaság vétsége esetében is, ha hat hónapi időtartamot mhaladó fogházbüntetés alkalmazásának esete fenn nem forog, ugyancsak a járásbíróságok járjanak el; és minthogy vóg'ül a törvényhozónak eme határozott akaratnyilvánításával szemben az a körülmény, h. az életbeléptetési törvény 40. §-ának 4. pontja a jogtalan elsajátítással kapcsolatos orgazdaságot nem emliti fel, nem bir semmi jelentőséggel, mert ennek külön felemlítése nyilván felesleges és szükségtelen lett volna akkor, midőn a BTK. XXIX. fejezetében mhatározott jogtalan elsajátítás esetei feltétlenül a járásbíróságok hatásköréhez utaltattak, de az életbeléptetési törvény idézett 40. §-ának 4. pontja eleg'endően gondoskodott egyúttal arról is, h. ne nyíljék tér arra a felfogásra, mintha a jogtalan elsajátítással kapcsolatos orgazdaság A'étsóge minden körülmények közt a járásbíróságok hatásköréhez tartoznék, mert a kir. járásbirósági hatáskört a büntetés szerint korlátoló intézkedése kifejezetten az org'azdaságra is vonatkozik; mindezeknél fogva a budapesti kir. itélő tábla teljes ülése kimondja: h. a jogtalan elsajátítás vétségével kapcsolatos orgazdaság * A kir. Curia ugyané kérdésben az itt következő táblai döntvényeket megelőzvén, a következőképpen határozott volt : Curia (a kir. ügyész semmiségi panasza és felebbezésére): Tek., hogy az 1883. évi VI. t.-czikk 7. §-a 2. pontjának szószerinti tartalma szerint csak akkor van a másodbírósági határozat ellen jogorvoslatnak helye, ha a kir. törvényszék hatásköréhez utalt bűntett vagy vétség kihágásnak, vagy a kir. járásbírósághoz utalt vétségnek minősíttetett; tek., h. e szerint nincs jogorvoslatnak helye, ha a másodbiróság a kir. törvényszék hatáskörébe utaltnak jelenti ki; tek., h. az 1883 : VI. t.-cz. 7. §-a 1. pontjának esete sem forog' fenn ; a kir. ügyész semmiségi panasza és felebbezése visszautasittatik (92. márcz. 29. 2108. — Curia (a kir. ügyész semmiségi panaszára) : A bejelentett semmiségi panasz elvettetik; mert az által, h. a kir. itélő tábla a fenforgó bűnügyet a kir. törvényszék illetőségéhez tartozónak mondotta ki, megsemmisítésre okot adó alaki szabálytalanságot nem követett el. 1892. okt. 12. 9493. sz.