Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BŰNVÁDI ELJÁRÁS. 517 tok közt a kir. jbiróságok hatásköréhez tartozik* Ind.: Minth. az orgazdaság-Bűnvádi cljá­mint kapcsolatos cselekmény a birói hatáskör és illetékesség tekintetében, rás. a bűnvádi eljárásnak általánosan elfogadott, a czélszerüséget s a cselek- Hatáskör. menyek közötti szoros viszonyt szem előtt tartó alapelve szerint az alap­cselekményt követi, ugy, h. az alapcselekmény birájának hatásköre és illetékessége az orgazdaságra is kiterjed, ha csak az orgazda valamely concrét esetben nem sújtandó oly büntetéssel, mely az alapcselekmény elbírálására rendszerint hivatott bíróságnak hatáskörét mhaladja; minth. továbbá a bűnvádi eljárásnak ez az általános érvényű alapelve az életbe­léptetési törvény 40. §-ának 4. pontjában is határozott s kétségtelen ki­fejezésre jutott akkor, midőn ugyanott nemcsak a lopásnak és a BTK. 359. §-a szerinti sikkasztásnak vétsége, hanem az ezekkel kapcsolatos orgazdaság vétsége is, a mennyiben hat hónapi időtartamot mhaladó fog­házbüntetés alkalmazásának esete fenn nem forog, \igyancsak a járás­bíróságok hntásköréhez utaltatott; minth. eme rendelkezésével a törvény­hozás azt az akaratát nyilvánította, h. ott, hol az alapcselekmény birája­képp a járásbíróságok vannak hivatva eljárni, az alapcselekmónynyel kapcsolatos orgazdaság vétsége esetében is, ha hat hónapi időtartamot mhaladó fogházbüntetés alkalmazásának esete fenn nem forog, ugyan­csak a járásbíróságok járjanak el; és minthogy vóg'ül a törvényhozónak eme határozott akaratnyilvánításával szemben az a körülmény, h. az életbeléptetési törvény 40. §-ának 4. pontja a jogtalan elsajátítással kap­csolatos orgazdaságot nem emliti fel, nem bir semmi jelentőséggel, mert ennek külön felemlítése nyilván felesleges és szükségtelen lett volna akkor, midőn a BTK. XXIX. fejezetében mhatározott jogtalan elsajátítás esetei feltétlenül a járásbíróságok hatásköréhez utaltattak, de az életbe­léptetési törvény idézett 40. §-ának 4. pontja eleg'endően gondoskodott egyúttal arról is, h. ne nyíljék tér arra a felfogásra, mintha a jogtalan elsajátítással kapcsolatos orgazdaság A'étsóge minden körülmények közt a járásbíróságok hatásköréhez tartoznék, mert a kir. járásbirósági hatás­kört a büntetés szerint korlátoló intézkedése kifejezetten az org'azdaságra is vonatkozik; mindezeknél fogva a budapesti kir. itélő tábla teljes ülése kimondja: h. a jogtalan elsajátítás vétségével kapcsolatos orgazdaság * A kir. Curia ugyané kérdésben az itt következő táblai döntvénye­ket megelőzvén, a következőképpen határozott volt : Curia (a kir. ügyész semmiségi panasza és felebbezésére): Tek., hogy az 1883. évi VI. t.-czikk 7. §-a 2. pontjának szószerinti tartalma szerint csak akkor van a másod­bírósági határozat ellen jogorvoslatnak helye, ha a kir. törvényszék ha­tásköréhez utalt bűntett vagy vétség kihágásnak, vagy a kir. járásbíró­sághoz utalt vétségnek minősíttetett; tek., h. e szerint nincs jogorvos­latnak helye, ha a másodbiróság a kir. törvényszék hatáskörébe utaltnak jelenti ki; tek., h. az 1883 : VI. t.-cz. 7. §-a 1. pontjának esete sem forog' fenn ; a kir. ügyész semmiségi panasza és felebbezése visszautasittatik (92. márcz. 29. 2108. — Curia (a kir. ügyész semmiségi panaszára) : A bejelentett semmiségi panasz elvettetik; mert az által, h. a kir. itélő tábla a fenforgó bűnügyet a kir. törvényszék illetőségéhez tartozónak mon­dotta ki, megsemmisítésre okot adó alaki szabálytalanságot nem követett el. 1892. okt. 12. 9493. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents