Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 45 nem lehetett a szerződést érvénytelennek kimondani azon alapon sem, h. fp. Kereskedelmi annak megkötésekor alp. társaság-jogi minőségére, illetve arra nézve, hogy törvény, alp. társaság, mely tényleg szövetkezeti részvénytársaságot képez, a czég- 230. §. jegyzék alapján, melybe alp. tévesen mint részvénytársaság jegyeztetett be, Külföldi biztévedésben volt; nem mondható pedig ki a szerződés ezen az alapon ér- tositő szövetvénytelennek azért, mert fp. nem vonja kétségbe azt, hogy a bejegyzés a kezetek. '2242, 92. sz. tárgyalási jegyzőkönyvhöz másolatban csatolt alapitó okmányok bemutatása mellett és ezeknek az okmányoknak az alapján eszközöltetett; már pedig ezek szerint alp. már akkor is, midőn czége't bejegyeztette, tényleg nem részvénytársaság, hanem korlátolt felelősségű tagokból saját hazájának törvényei szerint alakult kölcsönös biztosító társaság volt s igy szövetkezeti vagyis ugyanazzal a jeléggel és szervezettel birt, a melylyel bir a téves czégbejegyzés kiigazítása után jelenleg-; a keresk. czégjegyzékek berendezése és vezetése tárgyában 1875. decz. 1-én kibocsátott ministeri rendelet 12. §-a szerint a czégjegyzékek kiegészitő részét képező okmánytárban elhelyezett, emez okiratok tartalma tehát nem hagyott fenn kétséget arra nézve, h. alp, tényleg nem részvénytársaság, s h. kötelezettségeiért a biztosítottak mint szövetkezeti tagok a befizetett biztosítási dijak erejéig felelősek; és igy fp.-nek, midőn a szerződést alp.-sel megkötötte, az idézett rendelet 19. §. szerint mindenki által megtekinthető emez okiratokból alp. társaság szervezetére s t ebből folyó vagyoni állására a szerződő feleknek az által nyújtott biztosítékokra nézve meggyőződést szerezni módjában állott, ugyanazért a bejegyzést eszközlő bíróságnak az a tévedése, h. alp.-t a bejegyzés alapjául szolgáló okmányok tartama ellenére mint részvénytársaságot jegyezte be, a szerződés érvényességére befolyással nem bírhat, mert alp. az általa a bejegyzés kérésekor előterjesztett és nyilvánosságra bocsátojt adatok szerint már a szerződés megkötésekor is tényleg ugyanazzal a jelleggel és szervezettel birt, s következőleg a vele szerzídö feieknek ugyanoly nemű liztositékot nyújtott, a melylyel bir s a minőket nyújt jelenleg; s mert mennyiben fp. erről magának a szerződés megkötésekor a czégjegyzék kiegészitő részét képező nyilvános adatokból meggyőződést nem szerzett, azért alp. — tekintettel arra is hogy, a tévedés flp.-nek az alábbiak szerint vagyoni hátrányt külömben sem okozott, — felelőségre nem vonható. Ezekből folyólag alaptalan az az érvelés is, hogy alp. az által, hogy magát mint részvénytársaságot jegyeztette be, s hogy a téves czégjegyzék kiigazitását az 1891. évet megelőzőleg nem kérte, a vele szerződő feleket s igy fp.-t is ezeknek vagyoni hátrányt okozó tévedésbe ejtette ; alaptalan pedig azért, mert a fentebbiek szerint alp. a szervezetére, vonatkozó adatokat a bejegyzés kérésekor a valóságnak megfelelően előterjesztette ; azoknak alapján tehát a bejegyzést rendelő bíróság volt hivatva mhatározni azt, h. alp. mint részvénytársaság, vagy mint szövetkezet jegyeztessék-e be? és mert e szerint alp. részéről megtévesztés nem forog fenn ; de nem bírhat ez a körülmény befolyással a szerződés érvényességére azért sem, mérr, tekintettel arra, h. alp. társaság szövetkezeti minősége mellett is fp.-t egyéb kötelezettség nem terheli, mivel a többször idézett alapitó okiratok szerint alp. szövetkezet tagjai csak a biztosítási dijak erejéig vonhatók felelőségre ; továbbá tekintettel arra, h. fp. mivel sem bizonyította azt, h. alp. mint szövetkezet a biztosítottaknak kevesebb vagyoni előnyt és biztosítékot nyújt, mint nyújtott volna részvénytársasági minőségében, s h. tényleg létező vagyona a tévesen bejegyzett 200,000 dollár