Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BŰNVÁDI ELJÁRÁS. 509 V. a.: Adalék a vadászati kihágás fogalmához. J. K. 1887. 197. — U. a. : Gyilkosság vádja esetén a vizsgálat fogság felmentő Ítélet daczára is fenntartandó. J. K. 1887. 230. — U. a.: A távollevők elleni eljárás. J. K. 1887. 237. 244. — U. a . : Hypnotizmus és szabad akarat. J. K. 1887. 257. — U. a.: A kir. ügyész indítványa a bűncselekmény által az okozott kár biztositása iránt teendő intézkedéseknél. B. XV. 308 — U. a.: A vizsg. fogság tartamához. J. K. 1888. 36. — U. a. : A vizsgálat vezetése. J. K. 1888. 73. — U. a. : Az Ítélet technikája. J. K. 1888. 234. — U. a : A btetés vhtása pernjitás eseten jbsg előtti elj. B. XVI. 221. — U. a.: Perújítás esetén btetés mszakitása. J. K. 1888. 264. — U. a. : Ausztriában tartózkodó osztr. honos ellen Magyarországon állítólag elkövetett btett miatt — a meddig kföldön tartózkodik — magy. bíróság a biinv. eljárást folyamatba teheti-e ? J. 1888. 322. — U. a. : Az előzetes letartóztatás s a személyes szabadság msértése. J. K. 1889. 237. — U. a. : A vádhatározat módosulása és hatályon kivül helyezése első fokon, a főtárgy mellőzésével. J. Sz. H, 785 — U. a. : A fél szerepe a büntető perben az 52. sz. döntv. alapján. B. XX. 50. — U. a. : Kihirdetendő-e a vizsgálati fogságot rendelő határozat indokolása a terhelt előtt? J. K. 1890. 131. — U. a.: Bűntettesek kikérése idegen államoktól. B. XXI. 241. — U. a.: A beszámítást kizáró okok kérdése kiadatási eljárásnál. B. XXII. 17. — U a. ; Adalék a kényszervallatás fogalmához. J. 1S92. 201. — U. a.: Bűnösség és büntetés. J. K. 1893. 209. — Varga Lajos: A felebbvitel korlátozásának kérd. a jbsgi hatáskörhöz utalti btető ügyekben. J. 1885. 238. — Vásárhelyi Doni. : Néhány szó a magán.indítványról. J. K. 1885. 22. — Vavrik Béla: Az esküdtszék keidéséhez. j. K. 1882. 169. — Vázsonyi Vilmos: Ártatlanul elitéltek kártalanítása. J. Sz. V. 389. — Vécsti Ignácz: Sajtóügyi eljárásunk misériái. M. T. 1877. 232. — Warga László; Az esküdtszéki intézmény hazánkban,J. K. 1874. 65. — Weisz Lgn.: Köteles-e a bíró a tudomására jutott büntetendő cselekményt hivatalból feljelenteni? B. XIX. 1. — Weisz Kár : A jogi elj. 85. §-a alapján hozott és pénzbírságot kiszabó határozat ellen van-e jogorvoslat ? B. XX. 65. Ugyanerről, u. o. 97. Szilágyi Józs. 132. hóth Ftr. — Werner Rezső : A büncselekm. minősítése bűntetté v. vétséggé bünrészesség esetében. M. J. XII. 432. — U. a. : Tul mehet-e a bíró a vád körén és mennyiben ? M. J. XIX. 478. 535. — U. a. : A jogosult fél halálának befolyása a magáni indítványra. B. 375. — Wlassics Gyula: A bűnvádi elj. alapelvei. 1885. — U. a. : Az elővizsg. nyilvánossága. M. J. XXXII. 337. — U. a. : A bünv. elj. javaslata. 1888. X. X. : Az igazságszolgáltatás érdekében letartóztatott elmeháborodottak elhelyezéséről. J. K. 1872. 66. — X.. A felebbvitel korlátozásáról szóló törvényjavaslat. J. K. 1882. 335. — X. : Bíróság a fegyházban. J. K. 1886. 159. - X : Sajtóügyi felelősség. M. T. 1880. 149. — Ugyanerről : S. S.: A sajtóügyi felelősség az uj BTK.-ben. M. T. 1880. 165. 173. Z.: A jövedéki kihágások codificatiója. J. K. 1881. 213. — Závoc/y Albin: Bűnügyi perújítás. J. K. 1873. 86. — Zeke Kálmán: Halasztás a pénzbtetés lefizetésére. B. XI. 387. — U. a.: A közvádlószerepe jbgi ügyekDél. B. XII. 4. — U. a. : A vizsgál, jkvek alakszerűsége. B. XII. 82. — U. a.: Ki fizeti meg a tanú költségeit és dijait a járásbirósági eljárásban, ha a vádlott felmentetett ? 12265/80. sz. ig. min. rend. 106. és 108. §-a B. 287. — U. a. \ Bűnügyi egyezség. J. 1892. 68. — U. a.: Indokolt-e. hogy vádlott kihágás esetében elő nem vezettethető? B. XIII. 239. — Zlinszky Lmre : A magánjogi igények érvényesítése a fenyítő eljárásban. J. K. 1870. 321. — Zollner Béla : A hypnotismus és a BTK. M. I. XXXVII. 327. — Zs. : A vád viszonya az Ítélethez. B. XXI. 49. IL. magy. jogászgyülés : A bünv. eljárásban a btetőjogi rendes közös illetőség a bűntett elkövetésének helye szerint irányuljon. (Csukássy Kár. ind.) — IIL. magy. jogászgyülés : Bünv. esetekben a vádemelés rendszerint a közvádlót illeti: mellette a sértett fél is részt vehet a tárgyalásban. Oly bűnesetekben, melyeknél az egyesnek érdeke tulsulylyal bír, a közvádló csak ennek kívánatára léphet föl stb. (Bovánkooics Józs. ind.) — IV. magy.