Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

44 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi és akkor, mindőn a szerződést kötötte, mint szövetkezet bejegyezve és igy a törvény. keresk. törv. 228. §-a szerint létezőnek tekinthető nem volt és szerződése230. §. ket érvényesen köthetett. A felek előadásából, valamint ezen törvényKülföldi biz- széknél a társas czégekről vezetett jegyzék VII. kötet 46. lapján levő betositó szövet- jegyzésből kitűnik, h. alp. abban az időben, a mikor a felek között a szerkezeiéi;, ződés köttetett, tényleg már mint biztositó társaság be volt jegyezve; mely bejegyzése iránti eljárás folyamán alp. a keresk. törv. 211., 453—455, és 461. §§-ok követelményeinek megfelelt, tehát mint bejegyzett keresk. társaság szerződéseket jogérvényesen köthetett. A biztosítási szerződés tehát azon az alapon, h. alp. a szerződés kötésekor jogilag nem létezett, nem érvényteleníthető. De nem lehet ennek érvénytelenségét azon az alapon sem kimondani, h. fp. a szerződést alp.-sel, mint részvénytársasággal kötötte, holott kitűnt, h. az szövetkezet, mert az által, h. alperes szövetkezet és nem részvénytársaság, a felek között létrejött jogviszony fp. hátrányára nem változott, mert a XB. alattiban, 1^49 évi ápr. 5-én 211. fejezettel jelzett alapító okmányban hivatkozott, az 1842. évi ápr. 12-én 287. fejezet alatt hozott alapító okmány 11. §-a szerint, mely alapító okmány alp.-i társaság alapszabályait helyettesíti, flp.-re más kötelezettség, mint a melyre magát az életbiztosítás szerződésben kötelezte, nem háramol, fp.-nek, mint biztosítottnak helyzete tehát alp. mint biztositóval szemben^az által, h. ez a szerződós megkötése után mint szövetkezet jegyeztetett be, változást nem szenvedett. Végre az a körülmény, h.alp.-i társaság alaptőkével nem bír, szintén nem szolgálhat okul a szerződés érvénytelenítésre, mert biztositó vállalatoknál a biztosítottak követelésük kielégítése, illetve fedezésére első sorban a biztosítási vállalatok által akár részvénytársaság, akár szövetkezeti jelleggel bírjanak, a keresk. tv. 454. és 455. §§-ai értelmében alakítandó díjtartalék van hivatva. Alp. társaság által alakított díj tartalék-alap a szerződést megelőző, tehát 1888. évről a keresk. törv. 457. §-a követelményeinek megfelelő alakban kiállított, a kir. tvszék czég-okmánytárában őrzött mérlege szerint 78.985.757 dollár állást tett ki. Minthogy pedig fp.-nek abban az irányban való elhatározására, hogy alp.-el a biztosítási szerződést megkösse, a vállalat helyes vezetésébe vetett bizalmon felül, a dolog természetéhez képestbefolyást a dijtartalék-alap nagysága és nem a 200.000 dolláros alaptőke gyakorolhatott, mely a díjtartalék nagysága mellett számításba sem vehető csekélység, minthogy ezen dijtartalék-alapnak sem nagysága, sem rendeltetése az által h. alp. a szerződés kötésekor mint részvénytársaságvolt bejegyezve s késébb mint szövetkezet jegyeztetett be, nem változott; minthogy ezek szerint semmi ok sem forog fenn annak feltevésére, h. fp. abban az esetben, ha tudja, h. alp. 200.000 dolláros alaptőkével nem bír, a szerződést meg nem kötötte volna, a 200.000 dolláros alaptőke hiánya fp.-t a szerződés érvénytelenítésére fel nem jogosítja. Ezek szerint fp -t keresetével elutásitani kellett. (1892. febr. 22.2242.) — Bp. tábla: Hhagyja Ind.: Fp. beismeri, h. alp. társaság abban az időben, midőn fp.-el életbiztosítási szerződést kötött, az e.-bíróságnál vezetett czégjegyzékbe mint biztositó társaság be volt jegyezve, a keresk. törv. 210., 230. és 461. §§-ok, valamint a Curiának 52. sz. polgári teljes-ülési döntvénye értelmében tehát alp. már akkor a magyar állam területén biztosítási ügyletek kötésére jogosítva volt, ugyanazért a peres felek között létrejött szerződés azon alapon, hogy alp. annak megkötésekor jogilag nem létezett, érvénytelennek ki nem mondható. De