Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

42 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi el, a második főesküre pedig egyáltalán nem nyilatkozott: ennélfogva ugy törvény. az, h. a felp. szövetkezet igazgatósága a nagy-bajomi tagoknak, a kik közé 224. §. sorolandó az alp. is, a szövetkezet kötelékéből való kilépésébe beleegyezett, Szövetkezetije valamint az is, h. alp. ennek folytán kilépését bejelentette, a prts 232—234. lépés és föl- §-ai értelmében bebizonyitottnak veendő. Felp. pedig a főesküt az alp vétel alakja, által mnevezett igazgatósági tagok közül azoknak személyében, a kik a bizonyítandó tény története idejében tagjai voltak az igazgatóságnak, elfogadni tartozott volna, mert az alapszabályoknak a czégjegyzésre vonatkozó 23. §-ának rendelkezése szerint az igazgatóság két tagjának együttes intézkedése már kötelezi a felp.-i szövetkezetet. E szerint s szövetkezetre nézve joghatályos igazgatósági ténynek főesküvel való bizonyításánál döntő sulylyal birhat az, h. a főesküt az' igazgatóságnak éppen azok a tagjai tegyék le, a kiknek intézkedése kötelezi a társaságot és miután alp. névszerint mjelölte a főeskü kínálásakor az igazgatóságnak azokat a tagjait, a kiknek személyében a főeskü leteendő, nyilványvaló, h. magát a bizonyítandó tényt ezeknek intézkedésével hozta kapcsolatba. Felp.-nek már csakis a felebbezésben foglalt az a kijelentése végül, a mely szerint a főesküt az alp. által mnevezettek személyében is kész letenni, az 1881: LIX. t.-cz. 29. §. intézkedéséhez képest nem vehető figyelembe. Mindezeknél fogva is tekintettel arra, h. az e.-bíróság vonatkozó indokolása szerint helyesen fejtette ki azt, h. sem a törvény, sem az alapszabályok által nincs kizárva, h. a szövetkezetből való kilépés egy közös mbizottt utján csoportosan történjék, valamint azt is, h. az igazgatóságnak az az eljárása, a melylyel az alp.-t a szövetkezet kötelékéből kibocsátotta, az alapszabályokba nem ütközik, mert a nem fizető tag a 12. §. a) pontja szerint kirekeszthető s a kirekesztelés iránti jog- 66. §. szervit az igazgatóság jogkörébe tartozik, a kibocsátás pedig a kirekesztéssel egyenlő hatályú és tekintettel arra is, h. ennek a jognak gyakorlása után az igazgatóság attól eltérőleg már nem gyakorolhatja alp. ellen az alapszabályok 12. §. szerint őt eredetileg megilletett azt a másik jogot, mely a büntetési összegnek birói uton való behajtására irányul: felp. keresetével helyesen utasíttatott el. (92. decz. 22. 967.) 225. §. 1513. Temesvári tvszék: Alperes köteleztetik 13 frt tőkét, ennek A szövetkezet-1888. évi deczember 29. napjától számítandó 6% kamatát felp.-nek 15 nap Ml kizárt fa-alatt vhajtás terhe mellett megfizetni Indokok: Hogy alperes a felperes gok kötelezett- kereskedelmi társaságnak 2 drb 25 frtos részjegygyei tagjává lett és ekkoségei. ráig a fenti részjegy tőke törlesztésére 12 frtot ílp. szövetkezetnek fizette a felek beismeréseivel be van igazolva, a felp. alapszabályoknak a tagok részülési arányát és a követelés következményeit szabályozó 4. §-a pedig akként intézkedik, h. a befizetésekkel három hónapon és hátralékban marad egyleti tag nemcsak tagsági jogát veszti el, hanem az általa jegyzett üzletrészek értékének 50"/0 erejéig minden esetre szaval. Annálfogva alperes az általa jegyzett 2 drb részjegy 50 frt értékének 507,,-ában a mi a már befizetett 12 írtnak levonásával még 13 frtot tesz ki, marasztalandó, s fp. keresetének a fenti összegeket túlhaladó részével elutasítandó volt. Mert azon állítása, h. olyan tagok is, kik ellen az alapszabályok 4. §-ába érintett fizetési kereset intéztetett részjegynek 50%-án tul is a fizetéseket mindaddig teljesíteni kötelesek, mig a szövetkezetből ki nemVálnak, a lenti §-nak rendelkezéseiből ki nem magyarázható. — Alp. azon alapon, h. az 1888 február