Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 35 tárgyai minden meghívóban kitétessenek. Bizonyos az is, h. a részvénytár- Kereskedelmi saságoknak jogukban áll ezen garantiális intézkedéseket alapszabályaikban törvény, a törvény keretén belül bővebben kifejteni, az általános törvényes rendel- 177. §. kezéseket azok szellemében részletes határozatokkal pótolni, mely alapsza- Közgyűlés. bálybeli intézkedések a részvényesekre és az igazgatóságra épp oly kötelezők, mint maga a törvény. Bizonyos végre az is, h. minden garantielis rendelkezések jogi természetükhöz képest szoros magyarázatot igényelnek és opportunistikus felfogást sem pro, sem contra nem tűrnek ; mert a menynyire félelmes lehetne a tág magyarázat az egyes részvényesre, épp oly káros lehetne a részvényesek összes érdekére az, ha általa a biró az egyes részvényesnek módot nyújtana arra, h. ha a közgyűlés határozatainak msemmisitését kinyervén, ezt elegendő törvényes alap nélkül kieszközölhessék. Közömbös tehát: üdvös vagy sérelmes-e a mtámadott határozat ? kis vagy nagy szótöbbséggel hozatott-e ? mily módon lett az igazgatóság inditványa a közgyűlésre előkészitve ? Itt is a jelen perben is egyedül az képezi elbirálás tárgyát, vájjon az A. alatti meghívó, melynek felp. által vitatott szabálytalanságára van a kereset alapítva, megfelel-e az alkalmazandónak kimondott szoros magyarázat szerint a törvény és az intézeti alapszabályok alaki rendelkezéseinek. Erre nézve a biróság akként van meggyőződve, h. a neheztelt A. a meghivó egyik pontja a másikkal összefüggésben van, egymást kiegészíti és törvényszerüleg kérdésében egymás nélkül nem bírálható. Ha ily módon figyelembe vesszük, az első pont a vezérigazgató elhatározását s az e miatt szükségesekké vált és az igazgatóság és felügyelőbizottság által javaslatba hozandó intézkedések előterjesztését jelzi a közgyűlés egyik tárgyának: akkor a 2. pontnak megfelelő jelzése már elég világos útmutatást tartalmaz az alapszabályok azon pontjára nézve, melyeknek módosítását az 1. pont esete szükségszerűen mkivánja, ugy annyira, h. az igy szerkesztett tárgysorozat annak helyes értelme és kellő jóakarat mellett a felvett módosítások czélja felől egyik részvényesnek sem lehetett kétsége, nem lebetett meglepetve oly indítványok által, melyek a meghívóban előre nem jeleztettek : nem is adnak se a törvény, se az alaszabályok jogot oly casuistikus tárgyszorozat követelésére, mint a minőt fp. perirataiban jelez. Minthogy tehát a neheztelt tárgysorozat ugy a törvény 177. §., mint az alapszabályok 7. §-ának megfelel és igy a ker. törv. 174. §-ának alkalmazására alap nincs, a kereset elutasítandó volt. — Debreczeni tábla: A kir. tvszékitéletétmegváltoztatja és a nyíregyházai takarékpénztár-egyesület részvénytársaságnak 1891. évi nov. 29-én megtartott rendkívüli közgyűlése által hozott, közgyűlési jegyzőkönyvének 4. pontja alatt felvett, az alapszabályok módosítására vonatkozó határozatát semmisnek mondja ki. Ind. : A kir. tvszék Ítéletét meg kellett változtatni és a nyíregyházai takarékpénztár-eg3Tesület részvénytársaság mondott határozatát semmisnek kellett kimondani, mert az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 174. §-a szerint minden egyes részvényes kereseti jog illeti a közgyűlési határozat ellen, ha az a törvénynyel, vagy az alapszabályokkal ellenkezik : továbbá, mert ama törvényszakasz 2. bekezdése szerint, ha a közgyűlési határozat a törvény, vagy az alapszabályok által előirt alakszerűségek mellőzése miatt támadtatik meg, a kereseti jog a sérelmes határozatot tartalmazó jegyzőkönyvnek az illetékes törvényszéknél való bemutatás számítandó 15 nap alatt érvényesítve lévén az a körülmény, h. a kir. tvszék a megtámadott közgyűlési határo-