Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BÜNTETŐTÖRY ÉX Y. 405 mikor panaszos a szeszt P. Jula Lebbel fuvaroztatta, az erre nézve ki-1878: V. t.hallgatott tanuk vallomása szerint .ez alkalommal a regalebérlők fentebb 333. §. mnevezett mbizottjai panaszlottak, továbbá két pénzügyőr és három városi Lopás. rendőr segédkezése mellett, tehát a fennálló szabályok betartása mellett Jártak el s ez alkalommal panaszos és fuvarosa és a szesz elkobzást teljesítő közegek között erőszakoskodás éppen nem történt. Ez esetből kifolyólag tehát panaszlottak ellen büntetendő cselekmény fenn nem forog. •(92. jan. 12. 39.) — Debreczeni tábla : Hhagyja. (92. aug. 30. 904.) — Curia : Hhagyja. (93. márcz. 9. 10.756. 1949. Curia: Tek., h. a vizsgálat és a bizonyitási eljárás adatai szerint nem vitás az, miszerint azon földnek sem tulajdoni, sem haszonélvezeti joga nem illette id. S. József e.-rendü és S. Józsefné másodrendű vádlottakat, a melyről a már learatott rozstermésből 1899. július 29-én és 30-án összesen 12 keresztet 60 frt értékben a birtokos beleegyezése nélkül saját beismerésük szerint „kárpótlás" fejében elvittek s ekként jogtalanul eltulajdonítottak ; tek. továbbá, h. a nevezett e. ós m.-rendű vádlottakat azon föld tulajdoni vagy használati joga sem illette, a melyről az 1891. évi augusztus 10-én és 11-én a 40 frt értékű árpatermést eltulajdonitási czélzattal lekaszálták és elvinni akarták, de az elvitelben a helyszínére érkezett csendőrök által megakadályoztattak; tek., hogy a lopás csak azon esetben lett volna kizárva, ha a nevezett vádlottak ugyanazon gabonát vitték volna el a kárositott nő birtokából, a mely a néhai P. Katalin a „Kremni" nevü dűlőben levő földben elvetett s végrendeletileg a nevezett vádlottaknak hagyományozott termést képez, mely termést T. Mária a „Kremni" nevü föld tkvi birtokosa, mint állítólagos tulajdonát, mely fölött a néh. F. Katalin végrendelkezési jog nem illette, a maga részére lekaszáltatta és mint tulajdonát haza szállittatta; tek., h. ez esetben azért lettek volna vádlottak mentesek az eltulajdonitási szándékkal véghez vitt egyszerű elvételnek és elvitelnek lopássá minősitése ^lul, mert mellettük szólt volna azon feltevés, h. a „Kremni" földön termett azon gabonát a jogosnak tartott végrendelet alapján joggal tulajdonuknak tarthatták, annak tehát, ha az más egyén által elsajátittatott és ők ugyanazon gabonát az elsajátitótul, habár ennek akarata ellenére elveszik, ezen másik egyén birtokából vagy birlalatából való elvételének, hiányozván annak tudata, h. a dolog nem az övéké, hanem, h. az „idegen ingó dolgot" képez, cselekményük a BTK. 333. %-ában meghatározott ezen lényeges kritérium hiányában, ellenükben lopássá nem lett volna minősíthető; tek. mindazonáltal, h. a mentesség ez esetben is csupán az egyszerű Jogtalan elvételre, tehát az egyébként lopást képező cselekményre szorítkozhatnék s hogy ezen mentesség, ha egyébként a fentebb kiemelt tény elem fenforogna is, a mint az tényleg nem forog fenn. nem terjedhetne ki azon esetre, a melyben a büntetendő cselekmény tényező elemeihez nem követeltetik annak tudata, h. a dolog „idegen dolog" legyen ; tek. azonban, h. habár nincsen is „perrendszerüen beigazolva", mint az ^.-bíróság ítéletében tévesen kifejeztetik, mert a perrendtartás hiányában perrendszerü beigazolás egyáltalán képzelhetetlen, de a bizonyítékok bizonyító erejének szabad mérlegelése mellett, mely bűnvádi eljárásunk egyik leglényegesebb sarkpontját képezi, perrendszerü igazolásról szólani egyenes ellentmondást képez joggyakorlatunk legerősebb sarkelvével, — mindazonáltal kellően