Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

404 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878 : V. t.-cz. 336. §. 3. pontjában jelzett bemászás minősítő körülményét. — Curiaz 333. §. Hhagyja. (93. jan. 19. 12582/92.) Lopás. 1946. Kassai tábla: H. Mihály elsőrendű vádlott az eljárásban tett vallomása szerint a kérdéses szeszes italt tartalmazó edényt és kendőt tartalmával együtt Chrin Ilya tanutói nem azért vette volna el, h. ezeké az ingóságokat jogtalanul el tulaj donitsa, hanem csakis azért, h. e tényéve egyrészről megakadályozzon egy oly italmérési jövedéki csonkítást, mely a vádlottnak édesatyja sérelmére szándékoltatott elkövettetni; de meg, h. más részről bizonyítékot is szerezzen magának ama ténynek a támogatására, h* W. Mór italmérési jövedéki csonkítást gyakorol ott, a hol a vádlottnak apja az italmérés kizárólagos jogát gyakorolja. Ennélfogva a vádlottnak, bár önhatalmú és a fenforgó esetben szabálytalan megzálogolási eljárásban a lopás vétségének a tényálladéka ebben az esetben annak daczára sem ismerhető fel, h. a vádlott a zálogolást az országúton már akkor telj esitet te, a mikor még Ch. Ilya tanú nem lépett volt arra a területre, a melyen a vádlottnak édesapja a kizárólagos italmérési jogot gyakorolta, s hogy a zálogolásnak a tényéről illetékes helyen jelentést nem tett. Ezeknél fogva H. Mihály vádlottat, a kir. jbság Ítéletének részben megváltoztatásával, a terhére rótt lopás vétségének a vádja és e vádnak a következményei alól fel kellett menteni. (91. decz. 29. 2023.) — Curia: Az 1883. VI. t.-cz. 6. §-ának esetei nem forogván fenn : a felebbezés visszautasittatik. (92. június 14. 5535.) 1947. Szegedi itélö tábla: A vádlott irányában a további eljárás megszüntettetik. Indokok: Az 1990: XXXVI. t.-cz. 6. §-ának értelmében más beszedési körből nyilt helyekre bor csakis az 1888. XXXV. t.-cz. 17. §-ában meg'állapitott italmérési adó előleges lefizetése mellett lévén hozható, ezen törvény alapján a vádlott, mint regalebérlő, sértettől, az egész általa Újvidékről Futtákra behozott bormennyiség után járó italmérési adó lefizetését jogosan követelhette, és habár vádlott a 9. naplósz. alatti vizsgálati iratok szerint sértettnek megengedte is azt, h. a sértett által az idegen körzetből behozott bor után az italmérési adót másnap fizethesse, mindazonáltal a vádlott engedélye folytán nyert ezen kedvezmény még korántsem jogositotta fel sértettet arra, h. az egész általa bevitt bor után járó, vádlott által követelt adó kifizetését megtagadja ; ha tehát vádlott ezután a bort a községházára vitette, ott azt lefoglaltatta, sőt később az illetékes pénzügyi közeg által azt el is árvereztette, csak törvényes jogával élt, de büntetendő cselekményt el nem követett; miért is a neheztelt végzést megváltoztatni és vádlott irányában a további eljárást mszüntetni kellett. (92. jan. 21. 3979.) — Curia : Hhagyja. (92. okt. 19. 7424.) 1948. A m.-szigeti tvszék: B. Altér bárdfalvi lakos panaszt emelt, h. mult 1890. ápr. 2-án K. N. Sámuel és Zsigmond testvérek mármarosmegyei regálebérlőknek mbizottja, a panaszlottak, tőle egy hordó 618, illetve 766 liter szeszt, melyet a m.-szigeti vasúti állomástól Bárdfaluba akart szállitani, erőszak alkalmazásával elvettek s a fuvarzót is megverték. Ezen feljelentés folytán foganatosított vizsgálat adatai szerint azon tényállás nyert megállapítást, hogy panaszostól két izben koboztak el szeszt, és pedig 1. M.-Szigeten a városban, a kigyó-utezában, vagyis a Bárdfaluba, mint a panaszos lakhelyére vezető országútról félreeső utczában,