Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
34 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi fekvő 458/87. sz. tárgyalási jegyzőkönyvben kifejezetten kijelenti, miszetörvény. rint részvényesnek tekintetni nem is kiván ; tekintve, h. ezekkel szem173. §. ben fp.-nek azon ellenvetése, h. a kérdésben forgó részvények után az 6 Névre szóló kezéhez már történtek részfizetések, hogy tehát részvényesi minősége elrészvényék. ismertetett, a másodbiróság által ez irányban kifejtett indokokon felül már azért sem jöhet figyelembe, mivel a dolog természetéből következik, h. a részv -tság felszámolás alá jutása esetében, miután a részv.-tság feloszlik, s igy abba uj tag többé fel nem vehető, a társasági részv.-könyv lezárandó, s a K. T. 204. §-ában mhatározott jogokat csak azok gyakorolhatják, kik a felosztás elhatározása időpontjában voltak a társaság részv.könyvébe részvényesekként bevezetve, illetve ezeknek jogán azok, kikre jogaikat átruházzák ; tek., miszerint az, hogy a névre szóló részv.-ek a K. T. 173. §-a engedelménél fogva üres hátirat alakjában átruházhatók, a társaságnak ugyancsak a mondott §-ban meghatározott fent emiitett jogaira befolyással nem lehet, a mint a tv. érintett rendelkezése, mint tisztán az átruházás külalakjára vonatkozó egyáltalában nem is tulajdonítja az ily hátiratnak a váltótv. értelmében vett hátiratnak anyagi jogi teljes hatályát; tek., h. ezek szerint kétséget nem szenved, miszerint alp. az átruházó felek ellenében őt megillető mindennemű kifogást, tehát a beszámitási kifogást is érvényesítheti fp. ellen, ki az átruházók jog'án lép fel jelen keresettel; s tek., h. az alp.-nek azt az előadását, h. az átruházó felek ellen ő neki a keresSti összeget meghaladó ellenkövetelése van, kétségbe nem vonta; fp.-t kereseti követelésével, mint olyannal, mely az alp.-t az átruházó felek ellenében megilletett ellenköveteléssel találkozása által és időpontjában, elenyészett, elutasítani kellett. (93. ápr. 25. 470.) 174. §. 1509. Curia : A másodbiróság ítélete a benne felhőzött indokokA közgyűlés nál fogva és azért hagyatik helyben/mert a m. K. T. 174. §. ama rcnhatározatai- delkezéséböl, mely szerint az abban szabályozott kereseti jog a részvényest nak megtánia-illeti meg; okszerűen következik, h. a részvényesi minőség, vagyis a keresethez dása. való jogosultság már a keresetben kimutatandó s ha ez a perben kétségbe vonatik, a mint ez a jelen perben is történt; a keresethez való jogosultság nem csak a részvények a pertárban történt egyszerű felmutatása, hanem azoknak a perhez csatolása vagy bírói kézhez letétele által igazolandó, elengedhetetlen ez a szabály főleg a jelen perben is fenforgó abban az esetben, midőn a részvények bemutatóra szólnak s ezen minőségüknél fogva egyszerű átadás által bármikor átruházhatók. (K. T. 172. §.); mert, ennélfogva a részvényeknek csak a m.-biróság Ítéletének kézbesítése .után történt bírói kézhez utólagos letétele, mint uj ténykörülmény, tekinftettel az 1881 : LIX. t.-cz. 29. §-a rendelkezésének e helyütt figyelembe -nem vétetthetett; végül, mert az alp. részére a fp. ellenében megállapított perköltség, a kifejtett tevékenység mérvéhez képest helyesen van megállapítva. (93. okt. 4. 1599.) • 177. §. 1510. Nyíregyházai tvszék: A keresk. törv. a részvényesek érdeké•Közgyülés. nek megóvása végett számos alaki rendelkezést tartalmaz, melyeknek . közös czélja az, hogy a részvényesek valódi akarata a közgyülé&en érvényre juthassson s meg legyenek óva másrészt oly indítványok okozta meglepetéstől, melyek iránt előlegesen tájékozva nem lettek. Ily intézkedéseket tartalmaz nevezetesen a törvény 167. §-a, a midőn rendeli, h, a közgyűlés
