Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BÜNTETŐTÖRVÉNY; 401 beleegyezése nélkül jogtalanul hatolt 150 cm.-nyi magasan álló ablakon át 1878: V. t.-CZ. bemászás utján, teltát erőszakkal, ugyanazon H. Fülöp zárt üzlethelyisegébe, 330—332. §§. tek. arra, h. e szerint a vádlott cselekményében a 333. §-ba ütköző magán- Magánlak lak msértésének hivatalból üldözendő büntette tárgyilag mvalósult . . . .msérte'se ma(94. márcz. 7. 6657/92.) — Ellenkező: gánszemélyek 1936. Curia : A magánlak msértése bűntettének s más ingó vagyona által. mrongálásának vádja és a következményei terhe alól azért kellett vádlottat felmenteni, mert a végtárgyalás adataival igazoltatott, h. vádlott az anyósa lakába az ajtó lakatának letörésével nem a magánlak msértése ezéljából, hanem lopási czélzattal hatolt be. Az anyósa 40 kr. értékű kötényének az ellopás után történt széttépése, illetve szándékos megrongálása külön büntetendő cselekményt nem képez. (92. szept. 9. 2702.) 1987. Curia: Nyitott ablakon való belépés a szobába, midőn az ajtó a belépés megakadályozása czéljából tétetett be: magánlaksértés bűntettét képezi. (92. jun. 7. 2696.) 1938. Győri tábla: Vádlottak azon beismert.ténye, h. a gróf Eszter* házy Ferencz által bérelt vadászterületről egy elhullott és 50 frtra értékelt szarvast elvittek, s azt maguk között felosztották, a lopás vétségének ismérveit meriti ki; mert tudták, illetve tudniok kellett, h. az általuk eltulajdonított elhullott szarvas a föld tulajdonosa, ül. bérlőjének tulajdonát képezi. Ennek folytán cselekményük az értékre való figyelemmel lopás vétaégévé volt minősitendő. A büntetés kiszabásánál ügyelembe vette a kir. itélő tábla, h. az elhullott szarvas a teljes elpusztulás veszélyének volt kitéve, ha künn fekve marad s igy a tulajdonost, a kár egyébként is érte volna. (92. jan. 20. 2769.) — Curia: Felebbezést visszautasítja. (92. márcz. 30. 2399.) 1939. Curia : Tek., h. a birtoklás jogérvényes megszerzéséhez törvényszerű jogezim kívántatik ; tek , h. büntetendő cselekmény elkövetése által törvényszerű jogezim, tehát az ezen alapuló jogos birtoklás sem szerezhető: tek., h. a szerencsejáték a kihágási BTK. 88. §-a által tiltott és büntetendő cselekményt képez ; tek. h. ezek következtében azon 4 frt, melyet F. István az úgynevezett „huszonegy" szerencsejátékban elvesztett s mely összeg a D. Pál által tartott úgynevezett „bank"-ban volt: törvényszerűen és jogosan non ment át I). Tál birtokéiba ; tek., h. az emiitett összeg már annálfogva sem mehetett át D. Pál birtokába, mert a büntető törvénynek éppen az képezi alapfelfogását, h. azon cselekményt, melyet a büntetendő cselekménynek állapit meg, mindenekelőtt semmisnek, jogilag nem létezőnek, magában és hatályában érvénytelennek tekintvén, ebből folyólag tehát azon 4 frtnyi összeg, melyet F. István tiltott szerencsejátékban elvesztett, s mely még az előtte levő bankban volt, a melyre vonatkozólag tehát P. István sem tulajdonosi akaratát — animus domini — sem a veszélyes jelenlétben és a physikai hatás gyakorlásának fel nem adott képességében nyilvánuló megszakitlan folytonos cselekvőségét fel nem adta, jog értelemben F. István tulajdonából, illetőleg birtoklásából ki sem juthatott; tek., hogy ezek alapján F. István, a midőn a kérdéses négy forintot a még mindig előtte volt bankból kivette, nem vett ki „idegen ingó dolgot", hanem a törvény értelmében még mindig az ő tulajdonát képező dolgot vette magához ; tek., h. e szerint F. István kérdéses cselekményében a lopás leglényegesebb tényeleme, az „ideg'en ingó dolog" és ennek eltulajdonítása hiányozván : a BTK. Márkus. Felsőbirósági határozatok. I. kiad. V. 26