Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

400 BÜNTETŐTÖRV ÉNY. 1878: V.t.-C7. konyhájában megmaradt; tek., h. vádlott ezáltal a BTK. 332. §-ában meg330—332. £§4 határozott magánlaksértés vétségét követte el. (93. márcz. 2. 966.) Magánlak 1934. Curia: Minth. a vizsgálat és végtárgyalás folyamán felmerült msértése ma- s az e.-biróság ítéletének indokaiban részletesen felsorolt adatokkal begámzemélyek bizonyítottnak veendő az a tényállás, b. S. János ős Sz. István vádlottak által. a vád szerinti időben, éjjel a& utezán együtt kóborolván a magukkal vitt hamis kulcs segélyével W. Miksa pinczehelyiségébe a lakás udvarán át behatoltak s ott e csapos hordóban volt folyadékból a náluk volt korsót megtöltötték, azt hive, h. korsójuk a lopni cze'lzott borral telt meg, holott a folyadék, mint az ke'söbb kiderült, a pinczetjdonos által a csapos hordóba öntött öblögető vízből való volt; minth. továbbá ezen bebizonyított tényállás mellett a kérdés tárgya a vádbeli cselekmény mhatározása körül forogván, erre nézve, tekintve azt, h. vádlottak azon tárgyat, a melyet a phvsikai cselekvőségükben nyilvánvaló akaratuk szerint, tényleg el akartak tulajdonítani, valósággal el is tulajdonították és igy azt, a mi plrysikai cselekvőségükkel tényleg véghez vinni akartak, valósággal és teljesen véghez is vitték ; tek., h. ebben nem a kísérlet, hanem a cselekvőséget tekintve és a tévedést mellőzve, a bevégzett cselekmény minden elemében véghezvittnek mutatkozik és hogy a bevégzett delictum ugy psychikai, valamint, physikai feltételeiben ki van merítve: a vádbeli lopásnak — ha erről szó lehetne — nem kísérlete, hanem bevégzése állana elő. Tek.. azonban, hogy a közönséges „kutviz" mint értékkel egyáltalán nem biró és a forgalom tárgyát absolute nem képező tárgy a „dolog'' szó jogi értelmének nem felel meg ; tek., h. ennélfogva a közönséges kutviz lopás tárgyát sem képezheti: a büntetendő lojtásnak —• az ehhez feltétlenül szükségelt „dolog" hiányában — ki van zárva. Minth. azonban vádlottak másnak lakásához tartozó pinczehelyiségbe hamis kulcs használata által éjjel behatoltak, ezen cselekményük a BTK. 330. §-ában mhatározott magánlak msertésének bűntettét állapítván meg : a vádlottak ezen bűntettben mondatnak ki bűnösöknek és büntetésük a BTK. 330., 331. §§-ai alapján, tekintettel a fenforgó enyhítő körülményekre: hat havi börtönben szabatik ki. (93. jan. 8. 7568 92.) 1935. Curia: Az eljárás fejleményei szerint V. Uros vádlott 1892. évi július hó 10-én Kátyon esti 9 óra tájban bemászott a XIL me gállapításhoz képest a föld színvonalán felül 150 cm.-nyire levő nyitott ablakon át H. Fülöp kereskedő zárt szobájába, h. valamit lopjon. Ott a pénzes fiókot kihúzta, az egy-két forintnyi aprópénznyi aprópénzkészletből egy 20 krajezárost kezébe vett, de azt nyomban — mbánván tettét — önkényt, visszadobta s azon ablakon, melyen át jött, kimászva távozott. Ez a cselekmény véghezvitt lopássá nem minősül, mert vádlott a fenti tevékenysége által az elvitel tényálladékát teljesen ki nem merítette. De átfoglalja az — a színhelyre jutás módjával — a BTK. 333. §-a, 336. §. 3. pontja és a 65. §. alá eső lopás kísérletének bűntettét, metyhez azonban a véghezviteltől való önkénytes elállás folytán a 67. §. első pontja szerint — büntethető nem lévén — V. Urost a vonatkozó vád és következményeinek terhe alól föl kellett menteni. Ámde mivel az a körülmény, h. a kísérleti cselekmény, mint ilyen, büntetés alá nem vonható, annak a 68. §. értelmében oly cselekményül való mbüntetését ki nem zárja, minőt az — a kísérleten kívül — önmagában képez. Minth. vádlott H. Fülöp