Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BÜNTETŐTÖRVÉNY. '9 tett felnek egyedül a kártérítésre vonatkozó nyilatkozata egyszersmind a bűnös-1878 : V. t.-cz. segre is kiterjesztendő, nevezett sértett félnek fenti nyilatkozata által a 330—332. §§. vádbeli cselekménynek vétséggé lett minősítése daczára, vádja vissza- Magánlak vontnak nem tekinthető. (92. máj. 10. 810.) msértése ma*. 1932. Curia: Azon tüzetesebb mhatározás után, h. a BTK. ±2l.9ansz(;mélyek §-ába ütköző vétséget J. János 3. r., J. Máté 4. r. és Sz. B. Márton 5. r. dltal. vádlottnak ama különálló cselekménye képezi, h. H. György lakházának ablakait betörték s farészeit is mrongálták, még a nevezett vádlottaknak ama cselekménye, h. utóbb a H. György házába való behatolás végett a pitvarajtaját betörték s a szoba ajtaját összevagdalták; tek., h. ezen mag tik­ban réve szintén büntetendő, a BTK. 421. §-ában feltételezett vétség iéiiy­álladékát teljesen kimerítő cselekmények azon alakulatban, a melyben azok a eoneret esetben mvalósulásra jutottak, a törvény külön rendelkezése által <tlkatelemcvé tétetvén a BTK. 330. §-ában körülirt magánlaksértésnek, mint az erőszak által súlyosabbra minősített összetett bűntettnek alkatelemét képezik, ennélfogva ezen ténykörülmények, mint külön büntetendő cselekmények büntető beszámítás tárgyát nem képezhetik: tek. azonban, h. a bizonyítási eljárás adatai szerint a H. György házába történt erőszakos behatolás alkalmá­val J. János vádlott vágásra és zúzásra alkalmas kapával, Sz. B. Márton vádlott pedig szintén zúzásra alkalmas léczczel voltak ellátva ; tek., h. ekkép vádlottak a vádbeli magánlaksértést fegyveresen hajtották végre ; tek., h. e miatt a nevezett három vádlott cselekménye a BTK. 331. §-ának nemcsak 2-ik, hanem 3-ik pontja szerint is minősül; tek. továbbá, h. M. Jánosra és J. Mátéra vonatkozólag, minthogy mindegyikük a cselekmény elkövetésekor életkoruk 20-ik évéi részint elérte, részint túlhaladta, „a fiatal kor", mint enyhítő körülmény, nem fogadható el; mig Sz. B. Márton vád­lottra vonatkozólag azon körülmény, h. családja számos tagból áll, eny­hítő körülményt azért nem képez, mert a közvett hátrány, mely a bűnös egyén ellen a törvény szerint alkalmazandó büntetés által más szemé­lyekre is hárulhat, a bűntettes cselekményét nem tévén csekélyebb súlyúvá, azon körülmény, az elkövetett cselekmehynyel és annak tettesével igazságos arányban álló társadalmi retributio mérlegét annál kevésbé szállít­hatja alább, minthogy oly büntetés, mely annyira személyes lenne, h. alkal­mazása által minden más személynek habár csak közvetett hátránya is ki­zárva legyen, teljesen képzelhetetlen; tek. végre, h. J. János, J. Máté vád­lottak ellen egy bűntett és két vétség. Sz. B. Márton vádlott ellen pedig­egy bűntett és egy vétség elkövetése van megállapítva ; tek., h. e szerint anyagi bűnhalmazat forogván fen: összbüntetés alkalmazandó, melyre vonatkozólag a BTK. 96. és 98. §§. lévén az irányadók, ezen szakaszok az Ítéletben idézendők. (92. jan. 26. 3736/91.) 1933. Cwia : Tek., h. vádlott 1892. ápr. 7-én sem erőszakkal, sem fenyegetéssel vagy hamis kulcsok használása által nem hatolt be T. Zs.-né t konyhájába, hanem anélkül, h. eltiltva lett volna, akadálytalanul lépett be oda; tek., h. tehát vádlottnak ily módon belépése s megjelenése nem állapithatja meg a BTK. 330. §-ában mhatározott magánlak msértésének bűntettét; tek. azonban, h. vádlott, midőn T. Zs.-né őt távozásra felszó­lította, ezen felhívásnak nem tett eleget, hanem a nevezett nő akarata ellen, tovább is, szitkozódva és fenyegetőzve, tehát minden jogos indok ne'lkül ennek

Next

/
Thumbnails
Contents