Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

398 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878: V. t.-cz. szintén nem volt otthon és zörgetni kezdte az ablakot, de hosszabb ideig 330—332. §§. tartó zörgetésre sem bocsáttatván be a házba, először az ablakot zúzta Magánlak be, majd pedig a konyha és szobaajtót törte be és a szobába berontva, msértese ma- a 10 napos gyermekágyban fekvő, teljesen elgyengült W.-nét azzal fe­gánszemélyek nyegette, h. neki a feljelentés következtében bármi kellemetlensége is által. lesz, vagy őt vagy férjét leszúrja. A mrémült VT.-né és három kis gyer­meke lármájára végre bejött T. J.-né szül. L. M., ki azután vádlottat a a lakásból kiutasította. Vádlottnak cselekményei megállapítják a két rendbeli magánlak sértésének bűntettét, miért is őt az Ítélet rendelkező részében megállapított büntetéssel kellett sújtani. A büntetés kiszabásá­nál mint súlyosító körülmények vétettek figyelembe, h. vádlott már bün­tetve volt, hogy gyermekágyban fekvő nőt akart nemtelen czéljaira fel­használni, h. rémülettől és mhüléstől, a melynek egyedül vádlott volt okozója, W. J.-né hosszabb ideig beteg lett, h. a női becsületet támadta meg akkor, a midőn azzal védekezett, h. W.-né vele hosszabb ideig sze­relmi viszonyt folytatott és a vád tárgyát képező mindkét esetben W.-né hivta őt (vádlottat) magához közösülési czélból. Enyhítő körülmény ellen­ben nem merült fel. — Curia : Visszautasítandó lévén a m.-foku bíróság Ítéletében a vádlott mellett enyhítőül felhozott azon körülmények jogi érvelés indokául való elfogadása, h. vádlott korábban a sértett nővel szerelmi viszonyban állván, ahhoz mintegy jogot tarthatni vélt, mert azon viszony a férjezett nővel erkölcstelen e's tiltott viszony lévén, semmiféle jognak alapját egyáltalán nem képezheti s különösen a bíróság részéről semmiféle irányban, legkevésbbé pedig mint az azt erőszak al­kalmazásával is folytatni akarónak a bűnben való perseverencziáját meg­valósító erkölcstelen magatartása, enyhítő körülmény gyanánt nem érté­kesíthető. Nem fogadható el továbbá enyhítő körülmény gyanánt vádlott alacsony műveltségi foka sem : alig lévén képzelhető a mi társadalmunk­ban oly ember, a ki nem tudná azt, h. a vádban körülirt cselekvősége jogtalan. Nem képezhet enyhitő körülményt az sem, hogy vádlott másod­ízben nem azért hatolt be sértettnő lakására, h. azzal kéjelegjen, hanem h. azt s általa férjét a panasz visszavonására reábirja, mert a sértettné lakásába éj idején erőszakkal behatolt vádlott, a legnagyobb lármával s fenyegetéssel akarta elijeszteni, a tíznapos gyermekágyban betegen fekvő sértett nőt oly lépések mtételétől, melyhez néki s férjének joga volt, csak azért akarta ezeket elijeszteni, h. ő büntetlenül maradjon. Ennélfogva a súlyosító körülményekkel szemben nem forogván fenn vád­lott mellett oly enyhitő körülmények az e.-biróság ítélete hhagyatik, a mely szerint vádlott egy évi és nyolez havi börtönre Ítéltetett. (92. ápr. 28.581.) 1931. Curia: A magánlak msértésének vétsége a 332. §. szerint szabadságvesztés büntetésén felül pénzbüntetéssel is lé^én büntetendő, •vádlottak a reájuk kiszabott fogházbüntetésen felül, egyenkint egyszer­smind 5 frt pénzbüntetésre Ítéltettek ; a táblának ítélete azért is helyben­hagyatik, mert habár az 1889. február 19-én megtartott végtárgyalás al­kalmával sértett fél akképpen nyilatkozott, h. a vádlottak megbüntetését nem kívánja, mégis tek., h. ugyanekkor nevezett sértett fél azt is kijelen­tette, h. daczára ennek, kárának megtérítését mégis kéri és tek., h. a bűnösség kérdése a kárte'rités kérdésétől el nem különíthető és h. ekkép a sér-

Next

/
Thumbnails
Contents