Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

396 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878 : V. t.-cz. kielégítésén hivül, melyet a képzelet mint minden észszerű cselekvés tehát min323. §. denik büntetendő cselekmény mkezdése előtt is az eszmélet elé állit, esetleg Személyessza-kápráztat, egy bizonyos mhatározott különös eredménynek, akár távolabbi, badság ynsér- akár a legközelebbi jövőben és egyenesen a mtámadottnak akaratelhatározásátése magán-bői mvalósuló létrejötte képez; tok., h. ez által ki van zárva annak lehetőszemélyek sége, h. a zsarolás tettesének czélját. elhatározó indokát az képezze ,.a által. mi már mtörtént" s nem az, a minek létrejötte még csak váratik, illetőleg a minek létrejötte végett a jogtalan erő alkalmaztatik ; tek., h. a fenforgó esetben ugy a sértett, valamint a A'ádlott, de a kihallgatott tanuk is egyenesen azt állítják, h. vádlott és társa a miatti ingerültségükben gyakoroltak erőszakot a sértett ellen, mert ez a korcsmából fizetés nélkül eltávozott s észrevétlenül más kocsira helyezvén holmijait — a helyette fizetésre kényszerült vádlott elől híradás nélkül menekült, tehát mintegy mszökött ; tek., h. egyik vallomásban sem emlittetik, h. vádlott az erőszak mellőzése vagy abbanhagyása feltételéül a bor árának mtéritését vagy más teljesítést követelt volna a sértettől; tek., h. e szerint H. Pál sértett nem helyeztetett azon helyzetbe, a melyben a tőle követelt teljesítés vagy mulasztás által, tehát akaratelhatározásának és az ennek megfelelő magatartásának a vádlott kívánságához való alkalmazása által megválthatta volna magát a fenyegetett erőszaktól és az ez által őíet ért szenvedésektől ; tek., h. mindezen ténykörülmények oda mutatnak, hogy vádlott és társa boszuból támadták meg a sértettet és h. az ez ellen elkövetett erőszakoskodás motívuma a boszuvágy kielégítése volt; tek., h. a jogtalan erőszak — az erőszak vagy fenyegetésnek más ember ellen boszuból való alkalmazása kizárja az ezen jogtalan módozatok valamelyike által elkövetett sérelmezést — a zsarolásnak a törvényben tüzetesen mjelölt czéltól feltételezett fogalmától; tek., h. mindezeknél fogva vádlott ellen a zsarolás fenforgása mindkét a.-biróság által ezen cselekmény természetének teljes félreértésével és hibásan állapíttatott meg ; tek. ellenben, h. vádlott fentebb kiemelt cselekményével H. Pált szabad mozgásra irányzott akaratának tényleges mvalósitásában erőszakkal s igy törvényellenesen megakadályozta : tek., h. e közben vádlott H. Pál ütlegelése s annak árokba való lehúzása által sanyargatást is követett el ; tek., h. az előadottaknál fogva vádlott ellen a BTK. 323. §-ába ütköző s ezen §-nak harmadik bekezdése szerint minősülő személyes szabadság msértésének vétsége bizonyítva van: vádlott ezen most mjelölt vétségben volt bűnösnek kimondandó s bűnhalmazat nem létében a BTK. 96. §-a alkalmazásának mellőzésével s figyelemmel a haragtól és szeszes italok élvezetétől ingerült állapotára, mint nyomatékos enyhítő körülményre, a BTK. 91. §-a alkalmazásával a hivatkozott 323. §-nak 3. bekezdése alapján a jelen ítélet rendelkező részében mhatározott szabadságvesztés büntetésre Ítélendő. (92. febr. 3. 9084/91.) 330-331. §§. 1928. Curia : Az 1881 : LIX. t.-cz. 93. §-a szerint Budapesten érvéMagánlak nyes lakbérleti szabályok 25. §-a értelmében a kiköltöző bérlő a bérévmsértése ma-negyed első köznapján a kiköltözést reggel 8 órakor mkezdeni tartozik. gánszemélyek Minth. sértett félnek és nejének vallomásából kétségtelen, h. a kiköltözáltal. ködést még később sem kezdték meg, ennélfogva panaszolt háztulajdonosnak, ül. az ennek utasításából eljárt házmestérnének az a cselekménye, h. az ujabb lakbérlö szorgalmazása következtében sértett ingóságait a lépcsőházba hordat-